A cím megtévesztő lehet, ez felnőtteknek szóló, igaz történet! Néhány napja levettem a könyvespolcról egy régi kötetet, amelyik még a férjemé és a testvéréé volt. Bálint Ágnes írta, Bródy Vera bábfigurái és rajzai díszítik, Mazsola a címe. A Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó adta ki, akkor immáron negyedszer, ezt a példányt 1980-ban nyomtatták. A mese a hatvanas években született, legalábbis a könyvben 1965-ös dátum szerepel. Akkor még a szüleim is gyerekek voltak. 🙂

Nem ismertem ezt a kötetet, a Futrinka utcára ugyan emlékszem a tévéből, meg szereplőire, Mazsolára, a kismalacra és Manócskára is. Szóval elkezdtem olvasni az első mesét, és a második mondatnál megállt bennem a szó. Emlékszik valaki, mi volt Manócska teljes neve? Ott állt a második mondatban feketén-fehéren: Manófalvi Manó. Az első történet végétől (amúgy tíz mese van a könyvben) Manócskaként emlegeti az elbeszélő és a többi szereplő is, így talán nem meglepő, hogy a teljes név nekem egyáltalán nem derengett, még így sem ugrott be, hogy leírva láttam.

Manófalvi Manónak a fiamat becéztem babakorában, innen eredt az ötlet, hogy így nevezzem el Babber lovag barátját. Fogalmam sem volt róla, hogy Bálint Ágnes ezt már jóval a születésem előtt kitalálta. Hogy valahol mélyen, tudat alatt megvolt-e az emlékezetemben ez a név, vagy véletlenül ugyanazt ötlöttem-e ki, amit Bálint Ágnes, fogalmam sincs.

Mindenesetre átneveztem az én manómat, és átírtam a blogon szereplő írásokban: Erdővári Manó az új neve, a címkéket is ennek megfelelően javítottam. S egy kulisszatitkot is elárulok vele kapcsolatban: hamarosan főszereplő lesz belőle, már készülnek az új történetek. 🙂