Kisiskolásoknak is ajánlok könyvet

Hihetetlen gyorsan közeledik az iskoláskor a gyermekem számára: tavasszal már hétéves lesz, nyáron elbúcsúzik az óvodától, szeptemberben pedig megkezdi a sulit. Óriási közhely, de tényleg igaz, hogy rohan az idő… Nekem úgy tűnik, mintha tegnap még a lapozgatókat forgattuk volna, most meg már meseregényeket olvasunk. Persze közben eltelt néhány esztendő, szinte észrevétlenül, pillanatok alatt…

Mivel egyre több olyan könyvet olvasunk, amelyek akár kisiskolásoknak is bátran ajánlhatóak – akár szülői fel-, akár önálló olvasásra –, ezért új kategóriát hoztam létre a blogon. Nem meglepő módon a Könyvajánló kisiskolásoknak  elnevezést kapta. 🙂 A Felnőttszemmel rovat alatt található meg, a menüből is megnyitható. Az első írás a Ki szereti a palacsintát? című, s elárulom, hamarosan újabb bejegyzések várhatóak.

Olvass tovább →

Kalandos mese a naptárban és a blogon

Már hagyomány nálunk, hogy a gyermekünk adventi naptára folytatásos karácsonyi mesét rejt – nem volt ez idén sem másképp. Szerencsére ebben az esztendőben is örömet okozott az ajándékozásnak ez a módja, a fiam estéről estére várja, hogyan folytatódik a két gyerek, Marci és Panna története a mesebeli Fakóföldön. Még néhány nap, és a mese végére érünk, amikor kiderül, Panna és Marci karácsonyi álma valóra válik-e. 🙂

A történettel – bevallom – nem sikerült december elsejére elkészülnöm, de néhány nap csúszással a végére értem (és utólag becsempésztem a hiányzó részeket a naptárként szolgáló papírtasakokba 🙂 ).

Ahogy szoktam, karácsonykor a blogon is közzéteszem az adventi mesét. Nagyobb részletekben az Olvass mesét! látogatói is megismerhetik a fakóföldi gyerekek ünnepi kalandját. Ma jelenik meg a történet első része, s a következő napokban több epizódban a folytatás. Ezzel kívánok mindenkinek – kicsiknek és nagyoknak – örömteli készülődést és boldog karácsonyt. 🙂

Adventi kaland karácsonyra

Az adventi naptár nálunk idén is mesét rejtett, A hólabda-küldetés folytatásai kerültek elő nap mint nap a kis zsebekből. Sőt kerülnek elő még most is, hiszen nem értünk a végére, még két kis epizód vár ránk december 23-án és 24-én.

A kisfiam idén is nagyon szerette ezt a mókát – akárcsak tavaly –, és én is. Jó volt írni, jó volt egy kedves és – reményeim szerint – izgalmas kis karácsonyi történetet kerekíteni és látni minden nap a fogadtatást. Ugyanakkor megoldotta azt a dilemmánkat is, hogy ne minden nap valami édességet, illetve újabb játékot kapjon a gyermekünk. (Édességből bőven talált a Mikulás-csomagokban, valószínűleg még tavasszal is lesz belőle, s azt sem szerettük volna, hogy karácsonyra megszokottá váljon, hogy új játékot kap… mütyürből amúgy is akad bőven, mint minden gyerekszobában.)

Olvass tovább →

Mesekönyvet készítettem – sikert aratott

Egyedi ajándékkal leptem meg a kisfiamat idén tavasszal az ötödik születésnapján: saját gyártású mesekönyvet kapott. A saját gyártást jómagamra értem, vagyis az én meséimből állt össze a kötet, magam nyomtattam otthon, a lapokat pedig lyukasztó segítségével egy gyűrűs könyvbe fűztem le. (Mindezt A5-ös méretben, hogy viszonylag könnyen kezelhető és megfogható legyen. Készítettem belső címlapot is.)

Én voltam a szerkesztő, körülbelül tizenöt történetet válogattam ki a blogon is olvasható mesék közül, figyelembe véve a gyermekem életkorát, érdeklődését, illetve az aktualitásokat. Mivel rajzolni sajnos továbbra sem tudok, illusztráció nem készült, de reménykedtem benne, hogy talán már így is végighallgatja a fiam a felolvasást. Mindenesetre kíváncsian vártam a fogadtatást… (Azért természetesen kapott „rendes”, igazi, bolti mesekönyvet is.)

A dekorálás még várat magára

Olvass tovább →

Mit olvas a maci?

Ez most nem egy újabb mese címe… 🙂 A honlapon – például a kezdőoldalon – illusztrációként látható mackóról van szó, amelyik a fűben ülve könyvet tart. Néhány kulisszatitok következik az Olvass mesét! készítéséről… 🙂

Szóval a képen lévő retró maci a sajátom, a névadó ünnepségemen kaptam sok-sok évvel ezelőtt. Nem mai darab… 🙂 (Fiatalabbak kedvéért: a névadó ünnepség volt hivatott a keresztelőt pótolni a hetvenes-nyolcvanas években, amikor a templomba járást és a vallásgyakorlást kevésbé támogatta a hatalom.) A fényképen egy aprócska könyv van a mackó kezében, azért ezt választottam a könyvespolcomról, mert kényelmesen elfért a maci ölében. A kötet pedig nem más, mint Antoine de Saint-Exupéry A kis herceg című klasszikusa. Természetesen a fotó is saját, illetve a férjem segített az elkészítésében.

Olvass tovább →

Interjúalany lettem :-)

Új szerepbe kerültem nemrég: nem én készítettem interjút valakivel, hanem velem készítettek. 🙂 A cikk a Cívishíren jelent meg a hónap elején, Gulyás-Czibere Anikó tollából (klaviatúrájából). Beszélek többek között arról, hogyan és miért indítottam a blogot, hogyan születnek az ötletek, és miért tartom fontosnak, hogy minden egyes nap meséljek a kisfiamnak. Olvassátok szeretettel! 🙂

Új menüpontok az oldalon!

Ez most nem egy furcsa című mese vagy szokatlan könyvajánló; ezúttal az Olvass mesét! blog az írás főszereplője. Egy bő esztendővel az indulás után már több mint száz bejegyzés található az oldalon. Noha a kezdetek óta menürendszer segíti a tájékozódást, úgy éreztem, ez már nem feltétlenül elegendő…

Így bővítettem a menüpontok számát! A Mesék címszó alatt két új alkategória várja a látogatókat: a történeteket tematikájuk szerint csoportosító régiek – Állatmesék, Babber lovag, Erdővári Manó, Járműves mesék, Skatulyán kívül – mellett a különböző korosztályokat megszólító újak. A Mesék kicsiknek elsősorban az óvodáskor előtt járó gyerekeknek kínál történeteket, míg a Mesék ovisoknak a három év felettieket célozza meg. Mivel minket egyelőre ez a két korcsoport érint(ett), a mesék és ajánlók is elsősorban nekik szólnak.

A Felnőttszemmel rovatban szintén létrehoztam két alkategóriát Könyvajánló kicsiknek és Könyvajánló ovisoknak címmel, követve a fent részletezett logikát. Csak azok az írások kerültek e két kategória valamelyikébe, amelyekben konkrét kötetekről írok, vagyis az egyéb jellegű bejegyzések – mint például a Berg Judittal készült interjú vagy a történetek születéséről szóló posztok – továbbra is a Felnőttszemmel menüpontra kattintva érhetőek el.

Olvass tovább →

Egyéves az Olvass mesét!

Kereken ma egy esztendeje, hogy elindult az Olvass mesét! Ez idő alatt százkét bejegyzés született – ez a mostani a százharmadik. Így, egy év elteltével ötvenhét mese olvasható az oldalon, negyvenöt bejegyzés pedig a szülőkhöz szól: többet között mesekönyvet ajánlok, a történetek születésének hátteréről írok, továbbá olvasással, meséléssel kapcsolatos tapasztalataimat osztom meg velük.

A Facebookon eddig hetvennégyen lájkolták az oldalt; velük olyan – a témába vágó, más oldalakon megjelent – tartalmakat is megosztok, amelyek a honlapon nem láthatóak, de fontosnak, hasznosnak találom őket.

Olvass tovább →

Féléves az Olvass mesét!

Éppen ma hat hónapja – szeptember elsején – indult az Olvass mesét! oldal. Azóta hetvenhárom bejegyzés jelent meg – ez a mostani a hetvennegyedik –, többségük mese, kereken harminc írás pedig a Felnőttszemmel rovatban olvasható. A legnagyobb sikert a Babber lovag és a hajmosás, illetve A kíváncsi kiscica levele a Télapóhoz című történetek aratták. A honlap kedvelőinek és látogatóinak száma lassan, de folyamatosan növekedett. 🙂

Köszönöm mindenkinek a figyelmet, a biztató szavakat és az építő kritikákat! Tartsatok velem a jövőben is; ha pedig tetszik az oldal, és még nem lájkoltad, itt a remek alkalom! 🙂

Mesékben (is) gazdag új esztendőt!

Az esztendő végéhez érve köszönöm a figyelmet mindenkinek, aki követi, olvassa a blogot, lájkolja az oldalt, illetve egy-egy bejegyzést megoszt, kedvel. Lassan, de folyamatosan növekedett a látogatók száma a szeptemberi indulás óta eltelt hónapokban. Köszönöm a biztató visszajelzéseket is. Jövőre – terveim szerint – folytatom az írást…  Tartsatok velem továbbra is!

Sikerekben, örömökben, mesékben és olvasmányélményekben gazdag új évet kívánok mindannyiunknak!