Karácsonyozzunk a múltban!

Vajon hogyan ünnepelhették a karácsonyt a régi korok gyermekei? Nekik is volt karácsonyfájuk? Ha ez a kérdés már nálatok is felvetődött, akkor biztos szívesen olvassátok majd Wéber Anikó könyvét, a Hanga régi karácsonyait. Az én fiam karácsonyi ajándékként kapta, és az ünnep utáni időszakban került rá sor.

Hanga nem egy kislány, ahogy a gyermekem elsőre gondolta, hanem egy hópehely (igaz, hópehelylány). A kötet elején újoncként érkezik a földre, első útja a modern Budapestre vezeti, majd egy idősebb társa felvilágosítja, hogyan tud más korokba is eljutni. Amikor elolvad, visszakerül a felhőre, majd újra leszállhat egy újabb havazás alkalmával, Hanga pedig kihasználja a lehetőséget, hogy megismerkedjen a múlttal.

A borító már sejteti a múltba (is) kalauzoló kötet hangulatát

Hangának köszönhetően bekukkanthatunk Ferenc József és Erzsébet királyné gödöllői kastélyába, Andrássy Gyula gróf birtokára, Szendrey Júlia otthonába és egy kis faluba is. Hanga mindenhol összebarátkozik a gyerekekkel, és nekünk is megmutatja az adott kor és hely karácsonyi szokásait – mert ezekben a történetekben mindig az ünnepre érkezik meg. (Bár ennyiszer lenne most is fehér karácsonyunk!)

Olvass tovább →

Apró dínók az idő forgatagában

Ez nem egy tudományos-fantasztikus mese, ahogy esetleg a címből következtetni lehet, hanem – mint a fenti kép mutatja – mesekönyvajánló. 🙂

A két kis dínó, Trikó és Nyamm karácsonyra érkezett a fiam könyvespolcára. Akkora sikert arattak Berg Judit időutazó dinoszauruszai, hogy tavasszal a sorozat további két darabját – a soron következő köteteket – is megkapta, és mivel azok is hasonlóan népszerűnek bizonyultak, tervezem, hogy meglepem őt a hátralévő részekkel.

Berg Judit mesekönyveit nagyon szeretjük, és a két kis dínó kalandjai sem okoztak csalódást egyikünknek sem. A fiam szerette, hogy a történet dínós, izgalmas és vicces, nekem pedig az igényes szövegen túl az is tetszett, hogy szórakoztatva, észrevétlenül sok mindent tanít a gyereknek.

Trikónak és Nyammnak köszönhetően sokat tanult a fiam a dínókról és a földtörténeti kréta korról (csak nehogy zsírkrétakorként rögzüljön majd benne, ahogy a könyvben humorosan szerepel), a mai Budapestről és a középkorról, illetve Mátyás király udvaráról. Nemrég a hollókői várban járva fel is idéztünk néhány részt: a kiállított pajzsokat nézegetve például emlékeztettem arra, hogy Somának is valamilyen motívum kellett a pajzsára. A mesében felbukkan egy jól ismert történet is, az Egyszer volt Budán kutyavásár, amelyet Soma és a dínók szemszögéből dolgozott be Berg Judit a cselekménybe, és szépen belesimul a könyvbe.

Olvass tovább →