Meseszó – hang nélkül

Új kérdéssel szembesültünk nemrég: mi a teendő, ha apának és anyának is fáj a torka, nem bír folyamatosan beszélni, viszont szeretnénk, ha nem maradna el a lefekvés előtti mesélés? Lelövöm a poént: megtaláltam a választ a kérdésre.

De kezdjük az elején!

A fiam összeszedett egy enyhébb torokgyulladást, egy-két nap alatt átesett a betegségen. A kórt természetesen – ahogy lenni szokott – mi is elkaptuk tőle, előbb én, majd két-három nappal később a férjem is tapasztalta a tüneteket, és mindkettőnknél hosszabb ideig elhúzódott. Korábban jellemzően egymás után betegedtünk meg, nem egyszerre, így nem emlékszem, hogy az esti meseolvasás gondot okozott volna: valamelyikünk mindig tudta abszolválni. Most azonban volt néhány nap, amikor egyikünknek sem esett jól a folyamatos beszéd. Mivel nem szerettem volna, hogy a gyerkőc esti mese nélkül menjen aludni (bár elég nagy, hogy megértse a helyzetet), alternatív megoldás után néztem. Olvass tovább →

Nem felhúztuk, elolvastuk a nyúlcipőt

Közeleg a húsvét, s nemrég egy kedves, nyuszis könyvet olvastunk: Fésűs Éva A csodálatos nyúlcipő című meseregényét. A közelmúltban kölcsönöztük ki a könyvtárból (amikor még lehetett). A nagyobb ovisok és kisiskolások számára ajánlható kötetnek a húsvéthoz ugyan nem sok köze van, de sok-sok nyúl szerepel benne. 🙂

A kilenc fejezetből álló történet egy jólelkű és kissé naiv nyuszigyerek, Csupafül és egy fantasztikus, varázserővel bíró nyúlcipő (melynek tulajdonosa Kajszabajszi futóbajnok) körül forog. Közeleg a várva várt futóverseny, a tét pedig nagy, hiszen a Jószagú rét jövője a cél. Nyúl a róka ellen: ha a ravaszdi nyer, akkor övék lesz a rét. S a rókák bizony bármire képesek a győzelem érdekében, még becstelen eszközöket is bevetnek. Amikor eltűnik a varázslatos nyúlcipő, Csupafül és tisztességben megöregedett nagypapája gyanúba keverednek. Talán nem nagy meglepetés, hogy végül kiderül az igazság, és minden jóra fordul, köszönhetően Csupafül eszének, szívének, becsületességének.

A csodálatos nyúlcipő
Csupafül a varázslatos cipővel segít beteg édesanyjának

Olvass tovább →

Ki szereti a palacsintát?

Azt mondják, a jó cím már fél siker, és ebben van valami… A palacsintás király már a címével is felkelti a gyerekek érdeklődését, hiszen melyik gyerkőc ne szeretné a palacsintát? Egy palacsintás király csak érdekes lehet.  🙂

A palacsintás királyt, Fésűs Éva meseregényét tavaly olvastuk először, és azóta másodszor is. (Igen, ezzel is megcsúsztam, most írok róla, de jobb későn, mint soha.) Mindketten szerettük, a fiam is meg én is. 🙂 A tizenkét fejezetből álló kötetben klasszikus mesei, sőt népmesei elemek kereteznek egy, a modern korban is helytálló történetet. Dínom-Dánom ország királya, Tóbiás, miután elveszítette feleségét, evésbe fojtja bánatát – kedvence a palacsinta. Főszakácsa, Derelye azonban teljesen saját befolyása alá vonja a finom falatokra vágyó uralkodót. Rokonait fontos tisztségekbe juttatja, s pereputtyával együtt meg is lopják a királyt. Éliás királyfi és az udvari bolond összefognak, hogy megszabaduljanak a főszakácstól és a tolvaj talpnyalóktól. Talán nem árulok el nagy titkot, ha megsúgom, több bonyodalom után végül sikerül nekik, sőt Éliás az igaz szerelmet is megtalálja egy szegény, ám okos lány személyében. És minden jó, ha a vége jó…

A palacsintás király című könyv
A haspók király kedvence éppen a palacsinta

Olvass tovább →

Gyerekkorom kedvencei

Megint retró következik, mégpedig a javából: saját gyerekkori kedvenceim kerülnek ezúttal terítékre. Egy részükről már írtam korábban, hiszen a kisfiamnak is előveszem a régi köteteket.

Természetesen ez a lista nem teljes, hiszen nem kevés régi kedvencem van…

Olvass tovább →