Szórakozás kép és szöveg egységében

Könnyed olvasmányt keresel kisiskolásodnak a nyárra, hogy játszva gyakorolhasson? Sok jó, kezdő olvasóknak szóló könyvet ajánlottam már a blogon (például itt), de egy műfaj eddig kimaradt, pedig annak idején magam is szívesen vettem kezembe ilyen kiadványokat: nevezetesen a képregényekről van szó. Nem voltam az a megszállott típus, aki lelkesen gyűjtögette ezeket a füzeteket, de ha úgy adódott, szívesen olvastam ezeket a vicces vagy izgalmas történeteket.

Körülnéztem a saját polcainkon, milyen képregényeket találok a saját gyermekemnek – ezeket ajánlom is, egy-két megjegyzéssel fűszerezve. Mivel sok a kép, kevés a szöveg, és nem túl vaskos a terjedelem, talán a nehezebben vagy kevésbé szívesen olvasó gyerekek is bátrabban nekifognak ezeknek a füzeteknek.

Természetesen együtt is olvashatjuk a gyerkőccel, ha még nem ismeri eléggé a betűk világát: felolvashatjuk neki, az ujjunkkal jelezve, hol járunk, vagy követheti a szemével a sorokat. Hátha legközelebb egyedül is kedvet kap hozzá… A már ügyesebben olvasó kisiskolások pedig önállóan is belekezdhetnek, várhatóan gyors sikerélményben lesz részük.

Nos, lássuk az én ajánlómat!

Olvass tovább →

Kedvenc olvasmányaink 2021-ben

Szuper meseregényeket olvastunk 2021-ben, néhányat többször is, mert akkora sikert arattak, hogy a fiam újra kérte. Szerencsére ezek olyan könyvek voltak, amelyeket én is szívesen felolvastam több alkalommal. Nem volt egyszerű az idei merítésből összeválogatni és rangsorolni a legnagyobb kedvenceket, de nem bánom: ez azt jelenti, hogy sok remek kötet került a kezünkbe.

A meseregényeket hosszuk és bonyolultságuk miatt még én olvastam/olvasom fel, de legnagyobb idei favoritjával már önállóan is megpróbálkozott a gyermekem. 🙂

Nos, nézzük, melyik volt az öt legnagyobb kedvenc 2021-ben!

Olvass tovább →

Hatkezes meseregény a legkisebb fiúról

A legkisebb fiú/királyfi elindult szerencsét próbálni, és legyőzve a nagyobb/idősebb/erősebb ellenfeleket elnyerte a királylány kezét és a fele királyságot… vagy az egészet. Ismerős?

És mi a helyzet a legalacsonyabb fiúval az osztályban? Aki csak tartalék lehet a kosárlabdacsapatban? S akit – nem véletlenül – Centinek hívnak társai? (A valódi neve egyébként Tamás.) Csak nem indulhat világgá, már királylányok sincsenek, csupán magas és fölényes iskolatársak, a mindig zsörtölődő nagymama, aki lényegében neveli őt, egy különleges bolt és egy rég elveszett hajókapitány, akit viszont ideje lenne megtalálni és hazahozni…

A retró hangulatú könyv egy esztendő történetét öleli fel

A Centi és a Csicseri bolt című meseregény három kiváló szerző együttműködésében született meg. Marék Veronika, Tarbay Ede és Urbán Gyula jegyzik az egyes fejezeteket, s kalauzolnak el minket egy időben talán nem annyira távoli, de valójában már letűnt korszakba, ahol a főszereplő kisfiú 16 forinttal indult el káposztát vásárolni… Saját gyerekkorom légköre, emlékfoszlányai derengenek fel e könyvet olvasva, s bár a történet valójában picit idősebb nálam – a hetvenes években ötlötték ki –, remek betekintést engednek a mai gyerekeknek szüleik gyermekkorába. Amikor az északi szomszédunk még Csehszlovákia volt, amikor harmadikosként még elküldtek minket káposztát venni, az alsós gyerekek önállóan közlekedtek a nagyváros utcáin, és nem volt mindenki mindig mindenhol elérhető és ellenőrizhető. Igazi békebeli meseregény, amely időnként váratlan fordulataival és kedves szereplőivel hamar megszeretteti magát.

Olvass tovább →

Marék Veronika felelgetős könyvei

Marék Veronika legendás felelgetős könyveiről már régóta készülök írni. Egészen pontosan arról a kettőről, amelyik nekünk megvan. A Tegnap, ma, holnap az idő labirintusában igyekszik fogódzót adni a kicsiknek, míg a Játsszunk utazást? a különféle közlekedési eszközöket mutatja be a kis olvasóknak. Mindkét kötetünk a hetvenes-nyolcvanas évek fordulójáról származik, férjem családjának házi könyvtárából került a gyerekszobánkba. 🙂 (A kemény borítású kiadványok korukhoz képest egyébként meglepően jól bírják a strapát.)

Felelgetve tanítanak

Olvass tovább →

Nagy betűs gyerekkönyvek

Minden olvasni szerető ember életében vannak emlékezetes – „nagybetűs” – könyvek. Gyerekkötetek is. Nekem is akad, nem kevés… De most nem ezekről szeretnék írni. Hanem a szó szerint nagy betűs könyvekről. 🙂

Miért fontos, illetve jó, ha az átlagosnál nagyobb betűkkel tördelik a szöveget egy gyerekkönyvben? Nekem két ok jutott eszembe. Egyrészt így a kevésbé jól látó emberek – például a koruk okán gyakran már olvasószemüvegre szoruló nagyszülők – is el vagy még inkább fel tudják olvasni őket. Másrészt az olvasni tanuló gyerekeknek is könnyebb így gyakorolni. Akár – ha van – a kistestvérüknek is felolvashatnak, s ez a nemes feladat talán még jobban motiválja őket arra, hogy belépjenek az olvasók világába.

Olvass tovább →

Gyerekkorom kedvencei

Megint retró következik, mégpedig a javából: saját gyerekkori kedvenceim kerülnek ezúttal terítékre. Egy részükről már írtam korábban, hiszen a kisfiamnak is előveszem a régi köteteket.

Természetesen ez a lista nem teljes, hiszen nem kevés régi kedvencem van…

Olvass tovább →

Generációk kedvence: Boribon

Boribon és Annipanni akkor érkezett meg az életünkbe és a könyvespolcunkra, amikor a kisfiam kétéves volt. Az egyszerű, könnyen követhető történeteknek, a bájos illusztrációknak, továbbá annak a ténynek köszönhetően, hogy oldalpáronként nem túl sok szöveg található, a sorozat gyorsan belopta magát a szívünkbe.

Boribon lányoknak és fiúknak egyaránt kedvencévé válhat

Marék Veronika köteteivel – mondhatni – biztosra megy az ember. A Boribonról és Annipanniról szóló sorozatnak nem csak a szövegét írta, a rajzok is az ő keze munkáját dicsérik. Sokan elemezték az utóbbi években Annipanni szerepét, illetve a medvebocshoz fűződő kapcsolatát, én most nem bocsátkozom pszichológiai elemzésbe, hiszen nem értek hozzá, viszont leírom, miért szerettük meg ezt a könyvsorozatot. 🙂 Olvass tovább →

Retró gyűjtemény ovisoknak

Emlékeztek még a Dörmögő Dömötörre? A hetvenes-nyolcvanas évek – ma már talán ikonikusnak mondható – gyermekújságja volt. A múlt idő azonban helytelen, mivel a lap ma is létezik. 🙂 Csak mostanság már számtalan konkurense van, és nem az egyetlen, kicsiknek készített magazin.

Hogy miért jutott mindez az eszembe? Van egy régi kötet a könyvespolcomon. A Minerva adta ki 1982-ben a Dörmögő Dömötör megalapításának huszonötödik évfordulójára. Az eltelt negyedszázad – 1957–1982 – legszebb, legjobb verseiből, meséiből, játékaiból készült gyűjteményes kötet a Dörmögő Dömötör meséi címet viseli. Nagyon szerettem gyerekkoromban, sokat forgattuk, így nem kevés lap kijár belőle, ragasztani is kellett. 🙂

Retró és kedves: Dörmögő Dömötör meséi

Olvass tovább →

Félős gyereknek zseboroszlánt!

Nem tudom, minden kisgyerek életében eljön-e az a pillanat, amikor sokkal ijedősebb, félősebb lesz, mint korábban. A kisfiam esetében így történt. Zavarta, megrémítette egy sor dolog, ami korábban egyáltalán nem. Idegen helyen az ajtócsapódás, egy hangos gép – például a fúró – bekapcsolása, zajos motorok, a szakállas és a bajuszos bácsik. Nem vagyok pszichológus, de gondolom, egyre jobban dolgozik a fantáziája…

A félelmet keltő jelenségeket igyekszünk neki megmagyarázni. Ha érti, mi miért van úgy, talán kevésbé rémül meg tőle. Azért hangos a gép, mert erős motor hajtja, az erős motornak pedig nagy hangja van. De csak zajos, nem bánt. A bajuszos és a szakállas bácsiktól sem kell tartani; azért, mert bajuszuk, szakálluk van, még nem rossz szándékúak. Lehet, hogy egyszerűen csak nem szeretnek borotválkozni. Géza bácsi is bajuszos/szakállas, mégsem ijedsz meg tőle.

Japánban valóságos kultusz alakult ki körülötte

Emellett persze – mint mindig – igyekeztem könyvet is segítségül hívni. Olvass tovább →