Nyaralás közben is olvasunk mesét

Találós kérdés: mi az, ami nem hiányozhat a családunk nyaralós pakkjából? Természetesen a mesekönyv. 🙂 A nyár, az utazás, a kalandok nálunk nem ok arra, hogy lemondjunk a mindennapi meséről.

Habár egy kiruccanás felborítja a szokásos napi menetrendet – és ez így is van jól –, akadnak olyan rutinjaink, amelyeket ilyen alkalmakkor sem hagyunk el. A csendes pihenőhöz kiránduláskor már nem ragaszkodunk, hatévesünk anélkül is simán végigpörgi a napot (korábban, amikor még igényelte a napközbeni pihenést, igyekeztünk úgy tervezni a programot, hogy ne maradjon el), ellenben a lefekvés előtti meseolvasáshoz üdülés közben is ragaszkodunk. Nem csak én, a gyermekem is. 🙂

Az utazás órái ugyancsak remek alkalmat kínálnak a mesélésre. Én sajnos kevésbé bírom a mozgó járműben olvasást, viszont mesét fejből is lehet mondani vagy improvizálni, úgyhogy akár így, akár úgy, de kiválóan el lehet vele tölteni a vonatozás/autózás/buszozás/repülés – olykor hosszúnak tűnő – perceit.

Olvass tovább →

A tanulságos mese mulatságos is lehet

Ha szórakoztató és szép mesekönyvet keresel két-három-négy éves csemetének, Vlagyimir Szutyejev Vidám mesék című kötete remek választás. Sokan emlékezhetnek rá gyerekkorukból, nekem nem volt meg, így megvettem a kisfiam harmadik születésnapjára. Azóta a kedvencei közé tartozik.

Vlagyimir Szutyejev neve ismerősen csenghet: ő illusztrálta A sün, akit meg lehetett simogatni című könyvet. A Vidám meséket azonban nemcsak rajzolta, hanem ő is írta. A történetek főszereplői többnyire állatok – gyakran emberi tulajdonságokkal felruházva –, de találunk köztük hóembert és furfangos ceruzát is.

A Vidám mesék egyszerre szórakoztató és tanulságos
A Vidám mesék egyszerre szórakoztató és tanulságos

Olvass tovább →

Egy régi kedvenc anya könyvespolcáról

Gyerekkorom egyik kedvenc könyve volt A sün, akit meg lehetett simogatni. Sokat forgattam iskolásként is, amikor már önállóan olvastam. Aranyosak a mesék, kedvesek a rajzok, szerethetőek a figurák. Ma is ott van a könyvespolcomon. Nem meglepő módon vannak lapok, amelyek már kijárnak belőle…

A sün, akit meg lehetett simogatni
A sün, akit meg lehetett simogatni – az enyémen már meglátszanak az évek és a gyakori lapozgatás. 1983-as kiadás

Olvass tovább →