Üvegajtó mögött a mesekönyvek?

Átfestettük és átrendeztük nyáron a gyerekszobát, hiszen a kisfiúnk már hétéves, s úgy gondoltuk, a kétéves korában kialakított design és elrendezés már nem megfelelő számára. A bútorok egy részét is újra cseréltük, hiszen a korábbiak között voltak már húszéves darabok is, amelyeket mostanra némiképp megviselt az idő, a használat és a sok költözködés.

Új helyre kerültek a mesekönyvek is: az Ikea Billy elnevezésű könyvespolcát választottuk, annak is az alacsonyabb változatát. A háromból jelenleg két teljes polcot foglalnak el a kötetek, legfelül jelenleg – néhány apróság mellett – két Lego-ház tanyázik. (A Billy-polcok a lakás más részén már évek óta beváltak a házi könyvtár tárolására.)

Sokat gondolkodtunk azon, tegyünk-e ajtót a gyerek könyvespolcára. Ha ajtó mögé zárnánk a tárgyakat, kevésbé porosodnának, megkönnyítené a takarítást, és a szoba is rendezettebbnek hatna. Ugyanakkor az is eszembe jutott ellenérvként, ha nincs a holmija a gyerek szeme előtt, kicsit olyan, mintha nem is lenne. Bár az esti olvasást nem felejtjük el, azért tény, hogy amit nem látunk, azt kevésbé jut eszünkbe használni… Nem véletlen, hogy az általam sokra tartott Montessori-pedagógia is a játékok nyitott polcon való tárolását preferálja.

A könyvek átválogatása még az elvégzendő feladatok listáján van 🙂

Végül a praktikum nevében a könnyebb takaríthatóság – vagyis a zárt megoldás – győzött. A színben illő, fehér színű ajtó azonban nem tetszett nekünk, így maradt az üvegajtó mint lehetőség. A rendezettséget mint előnyt ezzel elveszítettük, hiszen az üvegen át minden látszik, ellenben magam is tapasztaltam a lakás más részén, hogy az üvegajtó mögött kevésbé porosodnak a könyvek vagy bármi más… De tegyünk-e egy hétéves gyerek szobájába üvegajtós polcot?

Hetekig morfondíroztunk ezen a kérdésen, végül bevállaltuk. Ha betörik az üveg, nem veszünk másik ajtót (legalábbis egy ideig biztosan nem), ezt eldöntöttük. Viszont miért törné be? Nem törte össze kisebb korában a tévészekrény üvegajtaját sem (ezt a bútort még jóval a születése előtt vettük), s a folyosón található nagyobb Billy-polc üvegajtaját sem (ez az ajtó régóta megvan, de körülbelül két éve mertük felszerelni). Úgyhogy megkockáztattuk, hogy talán senkiben (ez a legfontosabb) és semmiben nem esik kár a gyerekszobában sem. 🙂

Ezzel a megoldással a Lego-alkotások is üvegajtó mögé kerülhetnek, ami szintén sokat segít a takarításban. (Fantasztikusan tudnak porosodni a nyitott polcokon, asztalokon díszelgő építmények – és nagyon nehezen takaríthatóak.)

Felszerelése óta nem volt gond az üvegajtóval. Reméljük, így is marad.

A könyvek szelektálására egyelőre – idő hiányában – nem került sor. Bár éppen akad még hely, a könyvek nem szorosan állnak a polcokon, idővel elkerülhetetlen lesz, hogy megváljunk bizonyos kiadványoktól. Elsősorban azokra a babás könyvekre, lapozgatókra gondolok, amelyeket az utóbbi öt évben nem vettünk elő. A klasszikus költeményeket tartalmazó leporellók viszont maradnak, ezeket még olvasgatjuk, ha versszóra vágyunk (és néha előfordul 🙂 ). A nagy betűkkel, szellősen tördelt kötetektől sem szabadulunk meg egyelőre, hiszen kezdő olvasmányokként még jó szolgálatot tehetnek a közeljövőben.