Potyaszereplő a János vitézben

Mi történik, ha egy igazán jó matekos, de olvasni utáló tízévest arra kárhoztat a magyartanára, hogy olvassa végig délután az iskolai könyvtárban a János vitézt? Nos… addig írogat mindenféle számsorokat meg számtornyokat, hogy belepottyan a műbe, annak is az első soraiba. Aztán kimászik a patakból, és tökéletesen összegabalyítja a szálakat. 🙂

Szabó Borbála elengedte a fantáziáját, és elképzelte, hogyan reagálna egy huszonegyedik századi gyerek Petőfi Sándor elbeszélő költeményére, ha valóban testközelből élné meg az eseményeket. A főhős, Berti pedig nem csupán megéli, de alakítja is a történet menetét. Például rábeszéli a török és a magyar csapat vezérét, valamint a francia királyt, hogy a csatát telefonos játékon játsszák le (természetesen az ő készülékén). Aztán meggyőzi Jancsit, hogy vegye feleségül a francia királylányt. A többit nem is sorolom, olvassátok el, mekkora kalamajkát okoz még. Mindenesetre meglepő, hogy aprónak tűnő dolgok is mekkora lavinát indíthatnak el.

Mi köze az irodalomnak a matekhoz? A könyvből kiderül

A János vitéz-kód – merthogy erről a regényről van szó – egyszerre szórakoztató a gyerekeknek és a felnőtteknek. Nem feltétlenül ugyanazt találjuk viccesnek, de unatkozni garantáltan nem fogunk, bármelyik korosztályhoz is tartozzunk. A regény olvasása közben egyúttal a János vitézt is újraolvassuk. Persze nem az eredetit, hanem a potyaszereplővel megtoldott változatot. 🙂

Miközben Berti barátai és osztályfőnöke azon tanakodnak, hogyan szabadítsák ki a fiút az irodalmi műből, megtudjuk, miként fogadja a közvélemény a klasszikus alkotás módosulását. Szabó Borbála remek karikatúrát tár elénk napjaink közéletéről és annak jellegzetes figuráiról, a tévériporterről és a politikusokról, illetve úgy általában a felnőttek életéről.

A szövegben elrejtett (vagy nem is annyira bújtatott) irodalmi utalásokat ugyan a célkorosztály még nem biztos, hogy felfedezi (például Liedenwall Edit nevét vagy a Gondolatok a könyvtárban fejezetcímet), én jókat kuncogtam rajta felolvasás közben. Aztán természetesen a gyermekemnek is elmagyaráztam, miért találom ezeket mókásnak.

Izgalmakban és váratlan fordulatokban sincs hiány, a fiam estéről estére kíváncsian várta, hogy folytatódnak a több szálon futó események, és végül hogyan jut ki Berti a János vitézből. (Hiszen benne csak nem maradhatott végleg…)

Szabó Borbála regénye a Pagony Kiadó gondozásában jelent meg 2021-ben. Nem rövid – körülbelül háromszáz oldalas –, viszont könnyen olvasható, így bátran javasolhatjuk önálló olvasásra kiskamasz gyermekünknek. De remek közös időtöltés az is, ha együtt olvassuk el, és közben kiértékeljük az eseményeket és a szereplőket. 🙂 Uniszex könyv, fiúk és lányok számára egyaránt ajánlom. Tökéletesen alkalmas, hogy kedvet csináljunk gyermekünknek az eredeti művel való megismerkedéshez.