Kukkants be a régi gyerekek életébe!

Tudod, kik voltak az olmékok? Hol, mikor és hogyan éltek? Megmondom őszintén, nekem fogalmam sem volt, de aztán megismertem őket a fiam egyik könyvéből. Tipikus példája annak, hogy a gyerekkönyvekből a felnőttek is tanulhatnak. 🙂

De kezdjük az elején. Ben Hubbard Így éltünk a régi időkben című könyvét még az elmúlt esztendő végén kapta a gyermekem, és a téli időszakban olvastuk. Az őskortól a kora középkorig mutatja be, hogyan éltek a gyerekek (és persze  a hozzájuk tartozó felnőttek, illetve civilizáció is) több ezer vagy több száz évvel ezelőtt. Milyen házakban laktak, milyen ételeket ettek, milyen játékaik voltak – a szöveget természetesen rengeteg kép kíséri. Christiane Engel remek illusztrációi segítenek elképzelni a régi városokat, öltözékeket, tárgyakat.

A mozgalmas és vidám borító színvonalas kiadványt rejt

A főszereplő gyerekek látványos tartalomjegyzékben mutatkoznak be a könyv elején. Nagyon szerettük az időegyenest, amely segített korban elhelyezni az adott civilizációkat, ehhez minden fejezet előtt visszatértünk. Szintén hasznos a kiadvány végén található szószedet, amely a kötetben előforduló fontosabb fogalmak jelentését foglalja össze. A tájékozódást tárgymutató is támogatja.

Olvass tovább →

Olvass a szabadban!

Habár szeszélyes áprilisunk van, azért tény: itt a jó idő, amikor többet vagyunk a szabadban és kevesebbet a négy fal között. És ez így van jól.

Ha viszont kevesebb időt töltünk bent, akkor jó eséllyel (mese)könyvet is ritkábban veszünk a kezünkbe. A gyerek szaladgál, biciklizik, a földet túrja, nekünk is mindig van mit csinálni. Mire a gyerkőc bemegy a lakásba, igyekezni kell a rutinokkal, nem biztos, hogy belefér még a mesélés.

Mit tehetünk, hogy tavasszal, nyáron ne épüljön le a meseolvasás mint szokás? Levegőzzön kevesebbet? Vagy olvassunk neki ritkábban, mint a téli időszakban?

Olvass tovább →

Szívesen változnál diákként tanárrá?

A fiam szereti a retrót, ezt most már bátran kijelenthetem. Újabb régi, nyolcvanas évekbeli könyv nyerte el ugyanis a tetszését a Szeleburdi család és több más után. Rónaszegi Miklós Botrány a suliban című kötetét a férjem és testvére régi könyvei között találtam, és – néhány más alkotással együtt – elkértem anyósomtól. Először tavaly év végén olvastam fel a gyermekemnek, most pedig újra kérte. Számomra is ismeretlen volt korábban ez az könyv, és a belső lapokon olvasva, hogy ez fantasztikus történet, bevallom, kíváncsi lettem.

Vidám, ugyanakkor kissé retró hangulatú könyvecske

A sztori szerint Misi, a közepes tanuló alsós fiú kap a nagybátyjától egy mindent tudó, távol-keleti karórát. A különleges szerkezet fel van szerelve számológéppel, rádióval, sőt tévével is, csodájára jár az egész iskola – ne felejtsük el, ez még az okostelefonok előtti időben, a nyolcvanas években íródott. (Erre emlékezteti is az idősebbeket a tény, hogy délelőtt iskolatévét ad a televízió.) Egyetlen szabály van, amire nagybátyja felhívja Misi figyelmét: nem szabad egyszerre két gombot megnyomnia. A fiú persze pontosan ezt teszi véletlenül matekórán. Addig nem tudtuk, miért tilos ez, ám ekkor kiderül: Misi testet cserél a rettegett tanárral, Epehólyaggal. Aztán az óra elkeveredik, számtalan tanár és diák egymás bőrébe kerül. A végén teljes a felfordulás, már senki nem tudja, ki kicsoda…

Olvass tovább →

Tudomány kisiskolásoknak? Igen!

Egy kisiskolás érdeklődése még szerteágazó lehet, és a természetes kíváncsiságát érdemes kihasználni. Nem csak sokat tanulhat, de az olvasást is gyakorolhatja, ha ügyesen választunk. 🙂

A Babilon Kiadó Mi micsoda sorozatának Olvasó néven megjelölt alszériája pontosan ennek a korosztálynak készült, a köteteken található ajánlás szerint 1-3. osztályosoknak. Ennek megfelelően egy-egy oldalon viszonylag kevés a szöveg, azt is nagy betűkkel, lazább sortávokkal szedték. A témaválasztást és a tartalmat igyekeztek a célcsoporthoz igazítani, ennek ellenére én is találtam új információkat a könyvekben. A szöveget sok színes képpel és grafikával illusztrálták. Az egyes fejezetek végén játékos tudáspróba vár a gyerekekre, melynek segítségével felmérhetjük, mennyire értette meg kisiskolásunk a tartalmat.

A könyvek kemény borítós kivitelben, jó minőségben készültek, méretük tökéletesen kézre álló. A gyerekek az elejére a nevüket is beírhatják, személyesebbé téve a kiadványt.

Minden kötetben egy-egy kedves, a témához illő útitárs kíséri az ifjú olvasókat, ezzel is játékosabbá, gyerekbarátabbá téve a tudományos területeken való barangolást.

Olvass tovább →

Faragóéknál még mindig zajlik az élet

Zűrzavaros, hangos csapatnál vendégeskedtünk az ünnepek alatt, és nagyon élveztük: a Mikulás hozta ajándékba a fiamnak a Szeleburdi család történetét, s az év végén ezt a kötetet – Bálint Ágnes alkotását – olvastam fel a gyermekemnek esténként.

Én magam is kíváncsian vártam a nyomtatott verziót, hiszen csak a nyolcvanas évek elején (egészen pontosan 1981-ben) forgatott filmet ismertem, a könyvet még nem olvastam. A filmből például kimaradt a rendszeres feljelentgetés és az ellenszenves Belvíziék költözésének valódi oka is. A nyúlbőr és a Radóval közös nyaralásért véghezvitt tanév végi tanulási maraton szintén. Így a kötet számomra is tudott újat mondani, egyetlen percig sem unatkoztam. De ami még fontosabb, a fiam sem. Remekül szórakozott a kalandokon, nevetett a poénokon, szóval hiába régi ez a könyv, és erősen retró a benne megjelenített világ, mégis teljes mértékben lekötötte a huszonegyedik századi gyereket.

Több mint fél évszázad után is lebilincseli az ifjú olvasókat

Olvass tovább →

Kedvenc olvasmányaink 2021-ben

Szuper meseregényeket olvastunk 2021-ben, néhányat többször is, mert akkora sikert arattak, hogy a fiam újra kérte. Szerencsére ezek olyan könyvek voltak, amelyeket én is szívesen felolvastam több alkalommal. Nem volt egyszerű az idei merítésből összeválogatni és rangsorolni a legnagyobb kedvenceket, de nem bánom: ez azt jelenti, hogy sok remek kötet került a kezünkbe.

A meseregényeket hosszuk és bonyolultságuk miatt még én olvastam/olvasom fel, de legnagyobb idei favoritjával már önállóan is megpróbálkozott a gyermekem. 🙂

Nos, nézzük, melyik volt az öt legnagyobb kedvenc 2021-ben!

Olvass tovább →

A kíváncsi cica várja kis gazdáit

A könyv klasszikus és szép ajándék – gyermeknek is. Ha keresel még egy szép mesekönyvet a karácsonyfa alá 2-5 éves vagy a betűkkel ismerkedő kisiskolás részére, hadd ajánljam Lófri cica kalandjait. A kíváncsi kiscica felfedezi a világot című kötet három kedves, (Bécsi Bella varázslatos festményeivel) szépen illusztrált történetet tartalmaz. A szellős, nagy betűs tördelés megkönnyíti az esetleg gyengébben látó nagyszülők és a kevésbé rutinosan olvasó alsós nebulók dolgát is.

A könyv egyelőre csak Debrecenben, a Péterfia utca 29. alatti Egymalom Antikváriumban kapható, ott viszont nyugodtan kereshetitek, kézbe vehetitek és belelapozhattok.

Olvass tovább →

Hogyan olvasok fel mostanában?

Én ülve, ölemben az aktuális könyvvel, a fiam pedig mellettem hallgatja – heverészve. 🙂 Érdekes látni ezt a fajta evolúciót: míg totyogóként a lapozgatás volt a kedvence (akkor persze még az ölemben tanyázott, ma már túl nehéz hozzá), később pedig a képek kötötték le a figyelmét, majd az illusztrációk mellett a történet is egyre nagyobb szerepet játszott, addig mára egyértelműen a szöveg vette át az uralmat.

Fekszik mellettem a kanapén vagy az ágyon (attól függően, hol foglalunk éppen helyet), nem nézi a könyvet, csak hallgatja a felolvasást, és a sztori láthatóan a belső mozijában játszódik le. Már nem igényli ehhez a képeket, az ő fantáziájában jelenik meg minden. A végén persze felül, és ránéz a képekre, talán kíváncsiságból, de ha csak szöveg van egy könyvben, ma már – nyolcévesen, az első osztályt befejezve – az sem gond neki.

Olvass tovább →

Kalandos hajózás a Föld körül

Itt a nyár, az utazások időszaka, de sokan csak álmodhatnak a világjárásról, különösen az utóbbi másfél évben. Persze nem csupán a világjárvány, az anyagi helyzet is nagyban meghatározza, ki milyen távlatokban gondolkodhat, ha útra kelne…

Éppen ezért klassz legalább olvasni nagy utazásokról, főleg, ha sokkal kalandosabbak, mint egy szokványos nyaralás. Olyan izgalmakat megélni, mint Fa Nándornak, amikor egyedül megkerülte a Földet vitorlásával, keveseknek adatik meg. De mivel szerencsére írt róla a könyvet, kicsit mi is a részeseivé válhatunk!

A vidám borító izgalmas utazás történetét rejti

Fa Nándor Kalandjaim a Föld körül című kötetét a közelmúltban olvastuk, és el kell ismernem, mindketten nagyon élveztük: a gyerkőc meg én is. Egyszerre bújik meg benne egy izgalmas ifjúsági regény és egy ismeretterjesztő könyv. Rengeteget tanultunk belőle, én is. Például azt, hogy a Copacabanán, a világ leghíresebb strandján nem érdemes esti sétát tervezni (nem mintha az a „veszély” fenyegetne, hogy belátható időn belül eljutok oda). Vagy azt, hogy a koala meglepően nehéz állat. Vagy azt, hogy Tristan da Cunha szigetén tanácsos a lábunk elé nézni, mert könnyen tehénlepénybe léphetünk. S hogy hol van Tristan da Cunha? A könyvből az is kiderül. Szóval egy komplett földrajzórával is számolhatunk. 🙂

Olvass tovább →

Miért van böngésző az iskolás polcán?

Mit keresnek a három év alatti kicsiknek szóló könyvek, böngészők egy elsős – immár a nyolcadik életévét töltő – gyerek könyvespolcán?

Nos, nem (csak) azért, mert sajnálom elajándékozni/eladni őket. Nem is azért, hogy ne legyen üres a polc a szobájában – éppen ellenkező a helyzet, tele vannak a polcok; ha új játékot vagy könyvet kap, mindig rendezkedni kell kicsit, hogy minden elférjen. S nem is az unokámnak szeretném eltenni őket. 🙂

Elárulom a megoldást: azért táboroznak még ezek a könyvek a fiam polcán, mert remekül lehet a segítségükkel gyakorolni az olvasást. Hiszen kevés szöveget tartalmaznak, és azok általában nagy betűvel vannak szedve. A mondatok egyszerűek, nélkülözik a nehezen érthető, bonyolult szavakat és szerkezeteket. Vagyis nem csupán egy három év alatti kisgyermeknek ideálisak, hanem egy kezdő, az önálló olvasás világába most érkező kisiskolásnak is remek gyakorlóterepet kínálnak.

Ezek az egyszerű szövegű könyvek remek terepei a gyakorlásnak

Olvass tovább →