Akkor hány óra is van? 2. rész

Apa napközben szerelőhöz vitte a telefonját. A szakember beállította az időt, de ő sem értette, mi történhetett. A hosszú évek során, amióta ezzel kereste a kenyerét, még nem találkozott ilyen esettel.

Este – immár otthon – apa elgondolkodva vizsgálgatta az órákat. Petivel együtt újra a megfelelő pozícióba tekerték a mutatókat, és csendben figyelték, történik-e valami szokatlan. Nem történt. Apa végül kiment a konyhába segíteni anyának, Peti egyedül őrizte tovább a pontos időt. Sehol semmi váratlan, a percek szoros rendben követték egymást, ahogy a nagykönyvben meg van írva. Peti épp azon törte a fejét, hogy legózni megy, mert az órák egyelőre rendben működnek, amikor szokatlan zaj csapta meg a fülét.

Az előszobában ketyegő óra volt az, sosem hallott zakatolással pörgette a mutatóit. Peti az őrült tiktakolásból összefüggő szavakat vélt kihallani.

Olvass tovább →

Akkor hány óra is van? 1. rész

Peti kinyitotta a szemét, és ránézett a faliórára. A mutatók hat óra húsz percet mutattak. Peti csodálkozott, mert világosság szűrődött be az ablakon a redőny rései között. Hétköznapokon fél hétkor szokott kelni, és mostanában olyankor még sötét volt. Akkor hogyan lehet most mégis világos, amikor még nincs is fél hét? – töprengett el, de egy pillanat múlva eszébe jutott a válasz: vasárnap visszaállították az órákat a téli időszámításra. Reggel világos lesz, délután pedig hamar besötétedik.

Peti úgy döntött, meglepi anyát és apát, a szokásosnál hamarabb kipattan az ágyból. Felöltözött, és kilépett a szobájából. A házban csend honolt. Peti furcsállotta ezt, hiszen apa és anya korábban szoktak ébredni, mint ő. Bekukkantott a hálószobába, s ámulva látta, hogy a szülei még alszanak.

– Keljetek fel, elkésünk! – ugrott az ágyukhoz Peti ijedten.

Apa és anya zavartan próbáltak magukhoz térni, miközben az órát keresték a szemükkel. Anya felkapcsolta az éjjeliszekrényen álló lámpát, s annak fényében jól látták, mennyit mutat az ébresztőóra: öt óra ötvenet.

Olvass tovább →