Karácsonyi meglepetés Lófri cicával

Hogy álltok a karácsonyi bevásárlással? Van még híja? Ha 2-5 éves gyereknek, netán a betűkkel ismerkedő elsősnek keresel meglepetést a fa alá, van egy tuti tippem! A kíváncsi kiscica felfedezi a világot című mesekönyvem még kapható! Online itt tudod megrendelni, személyesen pedig Debrecenben, az Egymalom Antikváriumban (Péterfia utca 29.) vásárolhatod meg.

A tavalyi esztendőhöz hasonlóan idén is ajándék könyvjelzőt és színezőt talál a csomagban – e bejegyzés megjelenésétől kezdve – az első három online megrendelő, tehát érdemes minél hamarabb a tettek mezejére lépni.

Lófri cica kalandjaival kapcsolatban további – jó – hír, hogy a könyv ára a két évvel ezelőtti megjelenés óta nem emelkedett, jelenleg is 3290 forintért (plusz a szállítás költsége) lehet megrendelni. Ezért három szépen illusztrált, kedves történetet olvashattok – régen a kisfiamnak írtam őket, de teljesen uniszex mesék, a visszajelzések alapján a kislányok is szeretik. 🙂 A szöveg kellemesen nagy betűmérettel került a lapokra, így a gyengébben látó nagyszülők vagy a kisiskolások is könnyebben el- vagy felolvashatják.

Ha szeretnéd, hogy a kötet karácsonyig megérkezzen hozzátok, akkor legkésőbb december 14-én éjfélig add le a megrendelésed. Természetesen az is megkapja a kötetet, aki december 14-e után rendeli meg, de már csak karácsony után számítson rá. Az online rendelésről további információk itt olvashatók.

Mindenkinek mesés ünnepi készülődést kívánok – minél kevesebb tolongással, bosszankodással és minél több örömteli pillanattal!

Adventi naptár 5. rész

Csengettek. Viola nem számított több látogatóra, így elkerekedett a szeme, amikor ajtót nyitó édesanyja Ármint kísérte be. Lajos bácsi gyorsan elbúcsúzott, Viola pedig leültette Ármint a szobájában.

– Ne haragudj, amiért meggyanúsítottalak, hogy összejátszol a Vasvári testvérekkel. Butaság volt, csak nagyon elkeseredtem. Hihetetlen, hogy ezt megtetted értem, és csúcs, hogyan tudtad megszervezni. Igazi rendőrök igazi rendőrautóval… Miután elmentek, anyu mindent elmesélt.

– Tudom, hogy nehéz helyzetben vagy. Szerettem volna valahogy segíteni és veled is tisztázni a helyzetet. Te vagy a legjobb barátom, és jó lenne, ha így is maradna.

– Ha ezek után még barátkozol velem, én itt vagyok.

– Szuper – lelkesedett Viola.

– Csak az a kár, hogy a suliban nem látták ezt a ma reggeli akciót. Sose mosom le magamról a csúfolódást.

– Hátha elfelejtik, mire véget ér a téli szünet.

– Hát, meglátjuk.

– És ha nem, gyere át a mi iskolánkba. Lehetnénk osztálytársak! Nálunk nincsenek Vasvári testvérek.

A gondolat láthatóan szöget ütött Ármin fejébe.

– Még meglátom, hogyan alakul, de ez egészen remek ötlet. Lehet, hogy rajzolni nem tudsz olyan ügyesen, de fantasztikusan jó gondolataid vannak! Neked ez az erősséged.

– Akkor reggel mehetnénk együtt iskolába, délután meg haza – folytatta Viola az ötletbörzét, aztán átadott Árminnak egy marék édességet.

– Mi ez? – csodálkozott a fiú.

Olvass tovább →

Ünnepi ajánlat: mesekönyv ráadással

Megint elrohant egy esztendő, és mire észbe kap az ember, már a küszöbön toporog a december! Szűk egy hónap van hátra karácsonyig, Mikulásig pedig már csak másfél hét. Tudod már, hogy nálatok mi kerül a csizmába és a karácsonyfa alá?

A jelenlegi gazdasági helyzetben sok családban különösen át kell gondolni, mire adunk ki pénzt, és mennyit. Mi egy hagyományhoz ragaszkodunk: könyv ezúttal is lesz az ajándékok között. Úgy nőttem fel, hogy a könyv érték. Azóta ezt jómagam is megtapasztaltam, hiszen fantasztikus érzés, amikor egy-egy régi olvasmányélményemet meg tudom osztani a gyermekemmel, és látom, hogy neki is sokat ad.

A könyveket rengeteget forgatjuk, minden este felolvasok, és a fiam önállóan is olvasgat már.  A régi, könnyen olvasható lapozgatókkal kezdte, ma már természetesen komolyabb alkotásokat is kézbe vesz. Viszont éppen ezért a bölcsődés, óvodás korosztálynak szánt köteteket is érdemes megőrizni, legalább az iskoláskor elejéig.

A magam szerény eszközeivel én is szeretnék hozzájárulni az olvasóim ünnepi készülődéséhez. Továbbra is kapható A kíváncsi kiscica felfedezi a világot című mesekönyvem – ráadásul változatlan áron! A Mesekönyvem menüpontra kattintva rendelhető meg. Karácsonyi meglepetésként gazdára vár két színező és egy foglalkoztató is, ezeket az első három megrendelő kapja ajándékba a könyv mellé! Aki lecsúszott ezekről, se keseredjen el, ugyanis az első tíz megrendelő ajándék kiscicás könyvjelzőt talál majd a csomagban!

Elsősorban az óvodás korosztályhoz szól, de kisiskolásoknak olvasási gyakorlatnak is kiváló

Olvass tovább →

A kíváncsi cica várja kis gazdáit

A könyv klasszikus és szép ajándék – gyermeknek is. Ha keresel még egy szép mesekönyvet a karácsonyfa alá 2-5 éves vagy a betűkkel ismerkedő kisiskolás részére, hadd ajánljam Lófri cica kalandjait. A kíváncsi kiscica felfedezi a világot című kötet három kedves, (Bécsi Bella varázslatos festményeivel) szépen illusztrált történetet tartalmaz. A szellős, nagy betűs tördelés megkönnyíti az esetleg gyengébben látó nagyszülők és a kevésbé rutinosan olvasó alsós nebulók dolgát is.

A könyv egyelőre csak Debrecenben, a Péterfia utca 29. alatti Egymalom Antikváriumban kapható, ott viszont nyugodtan kereshetitek, kézbe vehetitek és belelapozhattok.

Olvass tovább →

Mesekönyv egyetlen példányban

Egyedi, saját készítésű ajándékkal leptem meg a fiamat tavasszal a nyolcadik születésnapján. Hogy ennek mi köze az Olvass mesét! oldal tematikájához? Nagyon is sok, hiszen a meglepetés nem más volt, mint egy egyedi mesekönyv, amelynek szövegét én írtam.

Nem új meséket kreáltam, hanem régebbieket vettem elő: azokat, amelyeknek az öreg autó a főhőse, a fiam ugyanis nagyon szereti ezeket a történeteket. Összesen öt mesét írtam korábban az öreg autóról – ezek olvashatóak is a blogon –, s ezeket tettem bele a készülő könyvecskébe. Az illusztrációkat saját fényképeink szolgáltatták (a családi archívumunkban bőven találhatóak járműves képek, hála a fiam rajongásának).

A tartósság érdekében kemény borítással készült a kötet

A szöveghez igyekeztem könnyen olvasható betűtípust választani, és jó nagy, tizenhatos betűméretre állítottam, a címeket pedig tizennyolcasra. Próbáltam nem túl sok szöveget bezsúfolni egyetlen oldalra, inkább szellős elrendezésre törekedtem. A célom az volt, hogy majd kezdő olvasóként is könnyen boldoguljon a kötetecskével a gyermekem, s egyáltalán kedve legyen levenni a polcról.

Olvass tovább →

Babalátogatóba könyvet

A könyvek forgatását nem lehet elég korán kezdeni. Mi újabban – vagyis az utóbbi két-három évben – babanézőbe is könyvet viszünk ajándékba. A legutóbbi alkalmakkor leporellókat, illetve kemény fedeles köteteket választottam, de egy pihe-puha baba- vagy fürdőkönyv is sikert arathat. 🙂

Tavaly szeptemberben például Szabó Magda Ki hol lakik? című könyvecskéjét vittük ajándékba egy akkor féléves kisfiúnak. (Sajnos arról nem készítettem fotót, e blogbejegyzés ötlete csak később jutott eszembe.)

Hogyan választok?

Olvass tovább →

Mikor ajándékozok könyvet a gyereknek?

Röviden a válasz a címben feltett kérdésre: mindig. 🙂 Azaz pontosabban minden olyan alkalomkor, amikor kap valamit. A játékok mellé mindig teszünk könyvet is. Van, hogy egyet, máskor kettőt, sőt – bevallom – néha hármat is. 🙂 (Ha anya nem bír magával a könyvesboltban vagy az online rendeléskor…)

Nézzük végig időrendben az esztendőt:

  • húsvétkor a nyuszi eldug az udvarunkon néhány csokitojást és egy-két apróságot (tényleg kisebb játékokat), ilyenkor mindig rejtőzik egy könyv is valahol, és hogy ne legyen vizes/harmatos/sáros, általában egy irattartó nejlonban (népszerű nevén bugyiban) van elhelyezve;
  • a gyereknap is remek alkalom a könyvállomány gyarapítására, ilyenkor egy kötetet szoktunk ajándékozni;
  • Mikuláskor a kitisztított csizmácska mellett is ott van egy (néha két kisebb) mesekönyv;
  • természetesen karácsonykor sem hiányozhat a fa alól a könyvcsomag (ez két-három új kiadványt jelent);
  • a születésnapján ugyancsak adunk neki mesekönyvet (általában kettőt);
  • mint ahogy a névnapján is (rendszerint ugyancsak két kötetet).
Karácsonyi ajándékba kapott mesekönyvek
2019 karácsonyán ezeket a könyveket találta a kisfiam a feldíszített fa alatt

Olvass tovább →

Az aranyszínű karácsonyfadísz 5. rész

Kedden iskola után Panna boldog mosollyal szaladt a kerítéshez, amikor meglátta Marcit.

– Képzeld, kiderült, milyen betegsége van anyának – újságolta. – Apa azt mondta, nincs nagy baj, meg fog gyógyulni, most már kapja a kezelést, és ha minden jól megy, még karácsony előtt hazajöhet.

– Szuper, ez nagyon jó hír – mosolygott Marci vissza, és valóban úgy érezte, hogy tiszta szívből együtt tud örülni Pannával. A kislány egyik karácsonyi kívánsága ezzel talán teljesül, az anyukája felépül, és karácsonykor együtt ünnepelhetnek. De vajon mi lesz a másik vágyával, az aranyszínű dísszel? Marci arra gondolt, hogy bár nagyon szeretne ő is bármi színeset a saját fájukra, ha csak egyet találnának, átengedné Pannának. Már egyszerűen annak is örülne, hogy Panna jókedvű és boldog.

A hét során a gyerekek megbeszélték a szüleikkel, hogy ezúttal Marci is elmegy Dédihez Pannáékkal. Azt természetesen nem kötötték a felnőttek orrára, hogy mit szeretnének ott. Néma izgalommal várták a pillanatot, amikor keresgélni kezdhetnek a padláson, de előbb fel kellett jutniuk. Dédi süteménnyel várta őket, és a falatozás után Panna nem tétovázott sokáig, hamar megkérdezte, felmehetnek-e.

– Miért? – ráncolta a homlokát apa.

– Hátha vannak fent régi karácsonyfadíszek – felelte Panna. – Nagyapa mindig azt mondja, tele van a padlás mindenféle ezeréves holmival.

– Annál azért kicsit fiatalabbak – kuncogott Dédi –, de már én magam sem emlékszem, mi minden van ott a dobozokban. Úgy rémlik, még az én szüleim tárgyai is ott lehetnek.

– A padláson hideg és sötét van – vetette ellen apa.

Olvass tovább →

Mindennapi olvasmányaink

Nagy volt a csend a blogon az utóbbi hetekben – megérkezett a jó idő, és többet vagyunk a szabad levegőn, de ez nem jelenti azt, hogy nem olvasunk, csak azt, hogy kevesebb időm jut írni. 🙂

Az olvasás továbbra is a napirendünk része. Hatéves múlt tavasszal a kisfiam, így bizonyos szokásokat lassan elhagyunk – a délutáni alvást például már nem nagyon igényli. Az ebéd utáni olvasás azonban fix program maradt, alvás helyett ugyanis csendes pihenőt tartunk, amelynek az aktuális könyvben való haladás is része. Utána még rajzolgatunk, színezünk, kézműveskedünk valamit, mielőtt visszatér a pörgősebb játékokhoz.

Egyre több helyet kérnek a polcon

Az esti rutinban változatlanul fontos szerepet tölt be a meseolvasás. Lefekvés előtt – a rendelkezésünkre álló időtől és az adott írás hosszától függően – egy-két történetet elolvasunk, olykor-olykor pedig kezünkbe kerül egy-egy verseskötet is a végén. Mostanában már gyakran választunk hosszabb, folytatásos történetet is, az utóbbi heteinket például Berg Judit Lengemesék sorozata uralta, végigolvastuk mind a négy könyvet, sőt utána még a könyvtárból kölcsönzött Lengekalendáriummal is megismerkedtünk.

Olvass tovább →

A hólabda-küldetés 5. rész

– Elfelejtettük a küldetést – szólt suttogva Berci a hólabdához.

– Jaj! – kiáltott fel a hólabda ijedten, és biztosan a homlokára is csapott volna, ha lett volna keze. De labdaként nem volt.

– Nincs még veszve semmi, ne aggódj – nyugtatta Berci, mert már tudta, hogy a kis gömböcske hajlamos pánikba esni. – Megnézem, kint van-e már.

Berci odaosont a kerítéshez, és átlesett. Anna kint volt, a házuk közelében – viszonylag messze Bercitől – rollerezett. Hogyan kellene közelebb csalogatni? Így nehéz vele szóba elegyedni, kiabálni meg mégsem kellene… Bercinek hirtelen ragyogó ötlete támadt.

– Gyere csak – súgta a hólabdának. – Átdoblak, és megkérem Annát, adjon vissza.

– Juj, ez veszélyes lehet – tiltakozott a hólabda. – Mi van, ha lebukok előtte? Vagy nem ad vissza? Vagy megütöm magam?

Olvass tovább →