Címke: mese

A csodálatos pókháló 2. rész

/ Üveges Szilvia

A pók nagy lendülettel leereszkedett a fáról, és a galagonyabokrokhoz futott, hogy lássa, megmenekült-e különleges szabásmintájú hálójából valamennyi. Sírdogálva állapította meg, hogy szinte nyoma sem maradt.

–       Mi a baj? – repült mellé a feketerigó.

A pók szipogva felnézett.

–       A medve tönkretette a csodás hálómat.

–       Biztosan nem szándékosan tette – mentegette a kismadár.

–       Nem, véletlenül belegyalogolt. De még csak nem is bánta! Annyit mondott, hogy sajnálja, és elment. Egyáltalán nem érdekelte! Felháborító, hogy a nagy állatok azt csinálnak a kicsikkel, amit akarnak!

–       Eddig nem ilyennek ismertem a medvét – töprengett fennhangon a rigó.

–       Tévedtél – jelentette ki a pók határozottan.

–       Nem tudod újra szőni?

–       Nagy munka volt először is. Aztán majd ismét belegyalogol valaki, és odalesz az egész.

Másnap reggel a pók jobb kedvvel ébredt. Körbejárta a galagonyabokrokat, felmászott rájuk, aztán egyszerű, kicsi háló szövésébe fogott.

Olvass tovább →

A csodálatos pókháló 1. rész

/ Üveges Szilvia

A pók szorgalmasan dolgozott ezen a napsütéses őszi délelőttön. Hatalmas hálót szőtt két szomszédos galagonyabokor közé. Időnként megállt, gondosan megszemlélte, hol tart, majd folytatta a munkáját.

–       Ez igen! – dicsérte a feketerigó. – Micsoda háló lesz ez, barátom!

A pók elégedetten bólintott.

–       Új szövésminta alapján készítem, a nagynénémtől tanultam.

–       Nincs még egy ilyen az erdőben – biztatta a madárka. – Csodájára jár majd mindenki!

A pók elmosolyodott a kedves szavak hallatán, majd újra belevetette magát a munkába. Újabb és újabb szálakat húzott ki, tovább formálva az egyre nagyobb és díszesebb alkotást.

Mire a nap delelőre ért, az új, csodálatos pókháló elkészült. A pók egy közeli faágról vizsgálgatta művét, nem talált benne kivetnivalót.

–       Gyönyörű darab – lelkendezett egy arra járó nyuszi.

–       Álomszép, ahogy a napfény megcsillan rajta – tódította a varangy.

A pók boldogan zsebelte be az elismerő szavakat. Aztán úgy döntött, lepihen kicsit az egyik galagonyabokor árnyékos rejtekében, hiszen kimerítő délelőtt állt mögötte. A kellemes kora őszi melegben hamar el is szundított.

Döngő léptekre, aztán nagy morgásra riadt fel. Ijedten szaladt elő a bokor mélyéről. Elszörnyedt a látványtól. Egy fiatal medve állt pontosan ott, ahol az imént még a hálója feszült, és mancsával pofáját tapogatta.

Olvass tovább →

Mese, közösség, portál

/ Üveges Szilvia

Ha mesekönyv lenne, már több ezer oldalt számlálna, ráadásul folyamatosan hízik. Egyszóval kimeríthetetlen meseforrásnak tűnik úgy, hogy akár a zsebünkben is elfér. Mindez izgalmas feladványnak hangzik, fel is tehetném a kérdést: mi az? De rögtön elárulom, a Mesketéről, a tavaly indult első magyar, mese tematikájú közösségi portálról van szó.

Az oldalra szabadon regisztrálhatnak profi és amatőr meseírók, majd feltölthetik alkotásaikat, hogy azok megjelenjenek a nagyközönség előtt. Az unokáinak mesélő nagymamától a tehetséges gyerekeken át a hivatásos írókig hatalmas a merítés – és folyamatosan növekszik. Már több mint háromszázan publikálnak a Mesketén.

Jelenleg több mint ezerháromszáz mese olvasható a portálon, kétszázöt pedig hangosmeseként is meghallgatható. Ez utóbbi jó szolgálatot tehet, ha véletlenül nincs időnk felolvasni, vagy betegség miatt nem tudunk. (Ez utóbbi már velünk is előfordult. Egyébként gyerekkoromban sokat hallgattam meselemezeket – bakeliten –, és nagyon szerettem. Vannak klasszikus történetek, amelyek azóta is az akkori mesélő hangján szólalnak meg a fejemben.)

Az oldalon többféle tematizálás segíti a tájékozódásunkat; válogathatunk életkor, nem vagy téma szerint is a mesék között. Kellemes meglepetés, hogy tizenéveseknek és felnőtteknek szóló írásokat is találunk. A blogban fontos kérdéseket megválaszoló cikkeket olvashatunk a mesélés mikéntjéről és hatásairól – például miért fontos a mese, vagy mikortól meséljünk a gyermekünknek.

Olvass tovább →

Utazás a zenék birodalmában

/ Üveges Szilvia

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy vagány királylány, aki nem elégedett meg a könyvízű tudással, hanem útnak eredt, hogy felfedezze Harmónia teljes birodalmát és megtalálja a hangját. Közben bejárta Folkia, Impró, Poppia és Klasszika vidékét, megismerkedett ezek népével és zenéjével. És nem csak ő, mi is, miközben olvastuk a kalandjait.

Tarr Ferenc Harmónia, a zenék birodalma című könyve egyszerre nagyon szórakoztató és ismeretterjesztő jellegű. Vagy mondhatnám úgy is, ilyen szórakoztató ismeretterjesztő könyv ritkán kerül a kezünkbe. Miközben fordulatos, izgalmas sztorit követünk, rengeteg zenei fogalommal, hangszerrel és zeneszámmal ismerkedhetünk meg. A háttérinformációk a margóra kerültek, így nem zavarnak minket a történet olvasása közben, ugyanakkor bármikor megnézhetjük egy-egy szakkifejezés magyarázatát – vagy később is visszalapozhatunk.

A figyelemfelkeltő borító hasonlóan részletgazdag tartalmat rejt

Nem értek a zenéhez, de laikusként alaposnak, mindazonáltal jól érthetőnek találtam a leírásokat, illetve az egyes területek bemutatását. Teljességre nyilván nem törekedhetett a szerző, hiszen hatalmas témát ölel fel, de be- és áttekintésre tökéletes ez a könyv. Én magam is sokat tanultam belőle, például olyan hangszerekkel is találkoztunk, amelyekről az életben nem hallottam még.

Olvass tovább →

Szókincs, kaland, szerelem

/ Üveges Szilvia

Mi az a szókincs? Miért fontos, hogy nagy legyen? Mi történik, ha túl kicsi? Mindezekre a kérdésekre választ kaphatnak a kisiskolás és felnőtt olvasók is Bosnyák Viktória meseregényéből, A nagy szókincsrablásból.

A történet nem csupán tanulságos, szórakoztató is. Még én is – aki felolvastam a könyvet – izgatottan vártam a következő fejezetet, mert a szerző olykor meg tudott lepni egy-egy váratlan fordulattal. A cselekmény fiúkat és lányokat egyaránt leköthet: van benne bűnügy és szerelem is, de minden csak olyan arányban, hogy ne billenjen a mérleg nyelve egyik nem javára sem. Így a fiamnak sem volt az a kifogása, hogy ez a mese túl lányos.

A tolvaj tisztességes szakmát választ a mese végén

A kötet rengeteg nyelvi fordulattal, játékossággal és persze sok-sok szinonimával látja el az olvasót, sőt ezek nagy része felolvasva is teljes mértékben érvényesül. Egy-két utalás talán csak az idősebb olvasóknak tűnik fel, ám ez garantálja, hogy közös családi felolvasás során a felnőttek se unatkozzanak.

Olvass tovább →

10 ok, miért olvass a gyereknek

/ Üveges Szilvia

Szülőként lényegesnek tekinted a mesélést és a felolvasást? De nehéz beleszorítani a mindennapokba azt a kis időt? Vagy annyira elfáradsz a napi hajtásban, hogy nehezen szánod rá magad? Esetleg több gyerek van a családban, és kevesebb idő jut rájuk, mint szeretnéd?

Vagy éppenséggel nem tartod fontosnak a napi rendszerességű felolvasást, illetve mesélést? Úgy érzed, bőven elég, ha hetente-kéthetente leültök egy-egy könyv mellé?

Rengeteg jó ok van arra, hogy miért olvassunk (vagy meséljünk fejből) minden nap a gyereknek. Sok szakember megírta, elemezte már, sok könyvet is találhatunk ebben a témában. Ha nincs időd ezeket végigbogarászni, hogy motivációt gyűjts, akkor maradj ennél a blogcikknél, mely – ígérem – rövidebb lesz. 🙂 Összeszedtem tíz okot, ezek talán Neked is erőt adhatnak, hogy megtaláld a mese helyét a mindennapjaitokban!

Olvass tovább →

Vicces nevek, lovagi kalandok

/ Üveges Szilvia

Szeretitek a kalandos meséket? A szerelmes meséket? A lovagos meséket? A gondolkodtató meséket? Jeney Zoltán fantasztikusan jól sikerült meseregénye, a Rév Fülöp egy kicsit mindegyik, és szívből ajánlom kisiskolás kortól mindenkinek. Idősebbek is bátran elkezdhetik, biztosan jól szórakoznak majd. 🙂

Az alkotást egyébként Berg Judit ajánlotta figyelmembe még évekkel ezelőtt, amikor interjút készítettem vele a blogra. A fiam most érkezett el a megfelelő életkorba, karácsonykor a fa alatt találta ezt a művet (is). Nem sokkal az ünnepek után bele is vágtunk, magam is kíváncsian nyitottam ki a könyvet, mivel az ominózus interjú óta több helyről is sok-sok jót hallottam/olvastam erről a meseregényről.

Az elegáns borító remekül megírt meseregényt rejt

A kötetnek már a külseje is egyedi, igényes és elbűvölő. A régi könyvek díszítését idézi a kemény borító, belül pedig iniciáléval indul minden fejezet. (A fiam meg is kérdezte, mi az, így újabb szóval és információval bővült a tudása.) A viszonylag ritkán felbukkanó rajzok – Haránt Artúr munkái – szintén az egykori krónikák illusztrációit juttatják eszünkbe. A minőségi megjelenést tovább emeli a belefűzött könyvjelző, amit én egyébként nagyon szoktam szeretni. 🙂

Olvass tovább →

Karácsonyra hangolódás olvasással

/ Üveges Szilvia

Olvasni mindig jó, de az adventi időszak a hosszú, sötét estékkel, amikor kevesebb szabadtéri programra van lehetőség, különösen hívogató ilyen szempontból.  Karácsonyi történetekkel pedig felkészíthetjük a lelkünket a közelgő ünnepre. Ha  felolvasunk a gyereknek ünnepi hangulatú meséket, mindketten feloldódhatunk ebben a varázslatos légkörben.

Amennyiben délutánonként, esténként (vagy persze bármikor máskor) bekuckózva olvasnátok, hadd ajánljak karácsonyi és téli történeteket, illetve könyveket a blogon korábban megjelent írások közül.

Ha rövidebb karácsonyi mesére vágytok, íme néhány ötlet:

Ha hosszabb történetek is beleférnek az időtökbe, akkor ajánlom az elmúlt évek adventi meséit:

  • az első nemes egyszerűséggel a Karácsonyi mese címet viselte, melyben egy manó segít Bálintnak, az óvodás kisfiúnak, hogy az édesapja a nagy havazás ellenére hazaérjen az ünnepre külföldről, az első részét itt találjátok,
  • a következő évben A hólabda-küldetést izgultuk végig, melyben az életre kelt hógolyóról kiderül, hogy botcsinálta titkos ügynök, aki gyerekek titkos kívánságai után nyomoz, ez a mese itt indul (és itt folytatódik),
  • Az aranyszínű karácsonyfadísz epizódjaiban egy különleges országba, Fakóföldre látogatunk, ahol minden szürke, ám két gyerek addig kutat egy csodálatos dísz után, amíg vissza nem térnek a színek, íme az első rész,
  • a Legyen fehér a karácsony! című történetben pedig egy kisfiú nem mindennapi kalandba, majd munkába vág a rég áhított havazás érdekében, ez a mese itt érhető el.

Egy rövidebb, ízig-vérig téli mese:

Olvass tovább →

Mesenaptárral várjuk az ünnepet

/ Üveges Szilvia

Ismét elsuhant egy esztendő, már decemberbe léptünk, s ahogy 2017 óta minden évben, ezúttal is készült adventi naptár a gyermekünknek. Mint azt a blogot régóta követők már megszokhatták, idén is folytatásos mese lapjai kerültek a kalendárium zsebeibe.

Évek óta jól ellátja a feladatát ez a naptár

Ebben az évben két gyerekről – egy fiúról és egy lányról – írtam, akik ikertestvérek. Nagymamájukat nem sokkal karácsony előtt baleset éri, s ez teljesen felforgatja az ünnepi menetrendet a családban. Az ikrek nehezen emésztik meg, hogy elmarad a közös mézeskalácssütés, s nagyi nem tudja elkészíteni különlegesen finom kekszét sem. Közeleg a szenteste, de a gyerekeknek egyáltalán nincs karácsonyi hangulatuk. Vajon megmenthető még az ünnep ebben a családban? S az ikrek mit tehetnek érte? Erről szól az idei adventi mese. Talán nem árulok el nagy meglepetést, hogy a vége persze jó lesz, hiszen december 24-én kinek van kedve ünneprontó befejezést olvasni?

A történetet november elején kezdtem írni, bár már szeptember közepe-vége óta törtem a fejem az ötleten. Nehezen érkezett az ihlet, ám az elmúlt hónap legelején egyszer csak felvillantak a képzeletbeli lámpák a fejemben, és munkához láttam. S idén először fordult elő, hogy december elsejére teljesen készen is lettem, így az összes tasakba bekerülhettek a lapok – minden napra egy A/5 méretű oldal. (Korábban a hiányzó részeket valamikor december folyamán csempésztem be a naptárba, az első esztendőben pedig estéről estére írtam az éppen következő epizódot.)

Olvass tovább →

Elkészült a mesekönyvem!

/ Üveges Szilvia

Fontos mérföldkőhöz értem: elkészült az első mesekönyvem! Főhőse Lófri, a kíváncsi kölyökcica, aki elindul felfedezni, mi van a kerítésen túl, megpróbálja kihalászni a szép, színes labdát a medencéből, szájtátva csodálja a szivárványt az égen és egy üvegdarabban. Közben sok érdekes dolgot megtapasztal a világról és önmagáról, néha kalamajkába keveredik, de Lófrit nem kell félteni. Bátorsága és találékonysága átsegíti a nehezebb helyzeteken is.

A kíváncsi kiscica felfedezi a világot című kötet három történetet tartalmaz, az első, eredeti verziója olvasható is a blogon itt. A könyvbe ennek sokszor átírt, szerkesztett változata került, valamint további két mese. A különleges illusztrációkat egy fiatal képzőművész, Bécsi Bella készítette (akit egyébként óvodás kora óta ismerek 🙂 ).

Fiúknak és lányoknak egyaránt ajánlom a könyvet

A kötet célcsoportja elsősorban a 2-5 éves korosztály, de a kezdő olvasó kisiskolásoknak is ajánlom gyakorlásra a történetek egyszerűsége és a nagy betűméret miatt. Bevallom, a célom az volt, hogy a saját fiam, akinek néhány éve kitaláltam ezeket a meséket, és aki mostanra már iskolás lett, is gyakorolhassa az olvasást ebből a kötetből. (Másrészt így a könyv is tovább használható, harmadrészt az esetleg már gyengébben látó nagyszülők is fel tudják olvasni az unokáiknak.)

Olvass tovább →