Kategória: Felnőttszemmel

Elek apó csodálatos mesevilága

/ Üveges Szilvia

Igazi tündérmesevilágba kirándultunk a közelmúltban: Benedek Elek-könyvből olvastunk szegény legényekről, királyfikról és királylányokról, sárkányokról, táltosokról, valamint egyéb, csodálatos és klasszikus meseszereplőkről. Elmerültünk a magyar mesevilág hullámaiban, s elmondhatom, a régi történetek a huszonegyedik században is fantasztikus kikapcsolódást nyújtanak. Nekem mindenképpen üdítő volt visszalépni e gyermekkoromból ismert csodavilágba.

A fiam is élvezte ezt a különleges utazást, s végül apránként a kötet összes meséjét felolvastam neki – míg nem végeztünk, nem is kért más esti olvasmányt.  Így aztán megismerkedett többek között a Babszem Jankó, A tizenkét varjú, A kolozsvári bíró és Az ember a legerősebb című, széles körben kedvelt történetekkel.

Királylány és vár – két jellegzetes motívum a kötet meséiből

Olvass tovább →

Micsoda kalandos nyomozás!

/ Üveges Szilvia

Megérkeztünk a puha fedeles, hosszabb, komolyabb – ám ugyanakkor szórakoztató – könyvek világába! Vastag (csaknem háromszáz oldalas), valóban nagyfiús-nagylányos ifjúsági regényt olvastunk az elmúlt hetekben: Kovács Attila írta, a címe pedig Micsoda költözés! Alcímet is kapott: Nyomozás a Pipacs utcában. A történetet én olvastam fel, de mindketten szerettük. 🙂

A történetben két tízéves gyerek – az egyes szám első személyben mesélő fiú, Lali és újdonsült szomszédja, Hédi – kalandokban és izgalmakban bővelkedő megismerkedését, illetve közös nyomozását követhetjük végig. Már a bemutatkozás sem hétköznapi: Lalit egyszerűen kikézbesíti a postás Hédinek. Hogy ez hogyan lehetséges? Kiderül a regényből.

A vidám borító előre jelzi a történet hangulatát

Ízig-vérig mai gyerekekkel találkozunk a könyvben: Lali népes mozaikcsalád tagja, Hédi pedig sokat van egyedül, mert édesanyja gyakran utazik a munkája miatt. Okosak, bátrak, talpraesettek, és használják az eszüket.

Olvass tovább →

Hogyan olvasok fel mostanában?

/ Üveges Szilvia

Én ülve, ölemben az aktuális könyvvel, a fiam pedig mellettem hallgatja – heverészve. 🙂 Érdekes látni ezt a fajta evolúciót: míg totyogóként a lapozgatás volt a kedvence (akkor persze még az ölemben tanyázott, ma már túl nehéz hozzá), később pedig a képek kötötték le a figyelmét, majd az illusztrációk mellett a történet is egyre nagyobb szerepet játszott, addig mára egyértelműen a szöveg vette át az uralmat.

Fekszik mellettem a kanapén vagy az ágyon (attól függően, hol foglalunk éppen helyet), nem nézi a könyvet, csak hallgatja a felolvasást, és a sztori láthatóan a belső mozijában játszódik le. Már nem igényli ehhez a képeket, az ő fantáziájában jelenik meg minden. A végén persze felül, és ránéz a képekre, talán kíváncsiságból, de ha csak szöveg van egy könyvben, ma már – nyolcévesen, az első osztályt befejezve – az sem gond neki.

Olvass tovább →

Sok-sok szeretet és törődés egy mesében

/ Üveges Szilvia

Varázslatosan szép történetet olvastunk a napokban egy beteg kislányról, akiből aztán – leküzdve a nehézségeket – világhírű balerina lett. A szerző, Belláné Tóth Erika saját, édesanyaként szerzett tapasztalatait örökítette meg a mesekönyvben, amely természetesen happy enddel végződik.

A kislány, akinek a fáján madarak ülnek – ez a kissé rejtélyes cím látható a borítón, ám ha elolvassuk a kötetet, mindenre fény derül.

A mese egy cisztás fibrózisos kislányról, Lénáról szól, de fontos szerepet kap benne egy beteg fa, egy csodálatos, kék pillangó és egy varázsló. S természetesen a kislány édesanyja, akinek álmában az előbbiek megjelennek, mutatva a helyes utat a gyógyulás vagy legalábbis az állapotjavulás felé. A könyv nem csak a testi, hanem a lelki egészségre is hangsúlyt helyez: Léna végül megtalálja azt a tevékenységet, amiben kiteljesedhet.

Szép és sok érzékenységgel megírt mesekönyvet vehetünk kezünkbe

Olvass tovább →

Kalandos hajózás a Föld körül

/ Üveges Szilvia

Itt a nyár, az utazások időszaka, de sokan csak álmodhatnak a világjárásról, különösen az utóbbi másfél évben. Persze nem csupán a világjárvány, az anyagi helyzet is nagyban meghatározza, ki milyen távlatokban gondolkodhat, ha útra kelne…

Éppen ezért klassz legalább olvasni nagy utazásokról, főleg, ha sokkal kalandosabbak, mint egy szokványos nyaralás. Olyan izgalmakat megélni, mint Fa Nándornak, amikor egyedül megkerülte a Földet vitorlásával, keveseknek adatik meg. De mivel szerencsére írt róla a könyvet, kicsit mi is a részeseivé válhatunk!

A vidám borító izgalmas utazás történetét rejti

Fa Nándor Kalandjaim a Föld körül című kötetét a közelmúltban olvastuk, és el kell ismernem, mindketten nagyon élveztük: a gyerkőc meg én is. Egyszerre bújik meg benne egy izgalmas ifjúsági regény és egy ismeretterjesztő könyv. Rengeteget tanultunk belőle, én is. Például azt, hogy a Copacabanán, a világ leghíresebb strandján nem érdemes esti sétát tervezni (nem mintha az a „veszély” fenyegetne, hogy belátható időn belül eljutok oda). Vagy azt, hogy a koala meglepően nehéz állat. Vagy azt, hogy Tristan da Cunha szigetén tanácsos a lábunk elé nézni, mert könnyen tehénlepénybe léphetünk. S hogy hol van Tristan da Cunha? A könyvből az is kiderül. Szóval egy komplett földrajzórával is számolhatunk. 🙂

Olvass tovább →

Vidéki kalandozás fővárosi gyerekkel

/ Üveges Szilvia

Igazi vidám, nyári olvasmányban volt részünk az elmúlt hetekben, és a fiamnak annyira tetszett, hogy közvetlenül a befejezés után még egyszer el kellett olvasnunk! Ilyen sem fordult még elő… 🙂 Utána pedig sajnálkozott, hogy nincs több kötet belőle. S hogy mi aratott ekkora sikert? Varga Bálint falusi környezetben játszódó könyve, a Zsé meg a haverok.

Zsé – alias Zsigmond – a fővárosból költözött a vidéki idillbe értelmiségi szüleivel, akik az önellátás és a természetesség jegyében kezdtek új életet. (Hogy falun miből él a középiskolai magyartanár anyuka és az akadémikus apuka, sajnos nem derült ki, pedig bennem megfogalmazódott a kérdés… 🙂 ). Zsé gyorsan feltalálja magát, ügyesebben, mint a szülei, hamarosan barátokra is szert tesz, s mókás kalandok sorát éli át. A gyerekeknek jobbnál jobb ötleteik támadnak, sárkánycsapdát építenek, nindzsaedzéseket tartanak, indiánosat játszanak – aztán, ahogy az lenni szokott, a szuper ötletek mindig másképp sülnek el, mint ahogy tervezték.

A borító már sejteti a könyvet jellemző vidám hangulatot

Fantasztikusak a könyv karakterei: annak, aki járt már falusi környezetben, ismerősek lehetnek, mégis mindegyikük rendelkezik egyedi vonásokkal. Kedvencünk a Kaszás Ember, akinek a beszédét – bevallom – mi sem értettük.

Olvass tovább →

Mesekönyv egyetlen példányban

/ Üveges Szilvia

Egyedi, saját készítésű ajándékkal leptem meg a fiamat tavasszal a nyolcadik születésnapján. Hogy ennek mi köze az Olvass mesét! oldal tematikájához? Nagyon is sok, hiszen a meglepetés nem más volt, mint egy egyedi mesekönyv, amelynek szövegét én írtam.

Nem új meséket kreáltam, hanem régebbieket vettem elő: azokat, amelyeknek az öreg autó a főhőse, a fiam ugyanis nagyon szereti ezeket a történeteket. Összesen öt mesét írtam korábban az öreg autóról – ezek olvashatóak is a blogon –, s ezeket tettem bele a készülő könyvecskébe. Az illusztrációkat saját fényképeink szolgáltatták (a családi archívumunkban bőven találhatóak járműves képek, hála a fiam rajongásának).

A tartósság érdekében kemény borítással készült a kötet

A szöveghez igyekeztem könnyen olvasható betűtípust választani, és jó nagy, tizenhatos betűméretre állítottam, a címeket pedig tizennyolcasra. Próbáltam nem túl sok szöveget bezsúfolni egyetlen oldalra, inkább szellős elrendezésre törekedtem. A célom az volt, hogy majd kezdő olvasóként is könnyen boldoguljon a kötetecskével a gyermekem, s egyáltalán kedve legyen levenni a polcról.

Olvass tovább →

Hatkezes meseregény a legkisebb fiúról

/ Üveges Szilvia

A legkisebb fiú/királyfi elindult szerencsét próbálni, és legyőzve a nagyobb/idősebb/erősebb ellenfeleket elnyerte a királylány kezét és a fele királyságot… vagy az egészet. Ismerős?

És mi a helyzet a legalacsonyabb fiúval az osztályban? Aki csak tartalék lehet a kosárlabdacsapatban? S akit – nem véletlenül – Centinek hívnak társai? (A valódi neve egyébként Tamás.) Csak nem indulhat világgá, már királylányok sincsenek, csupán magas és fölényes iskolatársak, a mindig zsörtölődő nagymama, aki lényegében neveli őt, egy különleges bolt és egy rég elveszett hajókapitány, akit viszont ideje lenne megtalálni és hazahozni…

A retró hangulatú könyv egy esztendő történetét öleli fel

A Centi és a Csicseri bolt című meseregény három kiváló szerző együttműködésében született meg. Marék Veronika, Tarbay Ede és Urbán Gyula jegyzik az egyes fejezeteket, s kalauzolnak el minket egy időben talán nem annyira távoli, de valójában már letűnt korszakba, ahol a főszereplő kisfiú 16 forinttal indult el káposztát vásárolni… Saját gyerekkorom légköre, emlékfoszlányai derengenek fel e könyvet olvasva, s bár a történet valójában picit idősebb nálam – a hetvenes években ötlötték ki –, remek betekintést engednek a mai gyerekeknek szüleik gyermekkorába. Amikor az északi szomszédunk még Csehszlovákia volt, amikor harmadikosként még elküldtek minket káposztát venni, az alsós gyerekek önállóan közlekedtek a nagyváros utcáin, és nem volt mindenki mindig mindenhol elérhető és ellenőrizhető. Igazi békebeli meseregény, amely időnként váratlan fordulataival és kedves szereplőivel hamar megszeretteti magát.

Olvass tovább →

Szuperhős a történelemből

/ Üveges Szilvia

Ha azt mondom, szuperhős, vajon ki jut eszedbe? Superman vagy Pókember? Vagy hétköznapi hősök, orvosok, tűzoltók, mentők? Férfiak vagy esetleg nők is? Macskanő? Vagy Lara Croft? Vagy a szomszéd ötgyermekes édesanya?

Vibók Ildinek Zrínyi Ilona jutott eszébe, s ha a fiatal olvasó – történelmi ismeretek híján – nem értené, miért, magyarázatot kaphat  abból a meseregényből, amelyet nemrég olvastunk, s amelynek címe: Zrínyi Ilona, vagyis amit az igazi hősökről feltétlenül tudni kell…

A modern külső igazi mai sztorit rejt – történelmi főszereplővel

A kötetben két, ízig-vérig mai gyereknek egy valódi szuperhős segítségére van szüksége, hogy kiszabadítsa bácsikáját a gonosz mozihős fogságából, csakhogy a kölcsönzőben egyetlen hagyományos szuperhős sem áll rendelkezésre. Ám a szakembernek eszébe jut Zrínyi Ilona, aki ugyan nem a legmodernebb, de annál valódibb hős volt a maga korában. S hogy bizonyítsa, érdemes megbízni az egykori fejedelemasszonyban, elmeséli történetét, mégpedig olyan színesen, hogy jómagam is – aki azért többé-kevésbé ismerte Zrínyi Ilona életének főbb állomásait – rácsodálkoztam, milyen okos, bátor és fantasztikus személyiség volt ő.

Olvass tovább →

A rabló, aki belopta magát a szívünkbe

/ Üveges Szilvia

Rumcájsz kedves, régi ismerőse azoknak, akik a nyolcvanas években voltak gyerekek – mint jómagam is.  A cseh gyerekirodalom eme gyöngyszemére sokan rajzfilmhősként emlékeznek, de könyv formájában is megjelentek a kalandjai, magyarul is. Ezt a kötetet vettem le néhány hete a polcomról, hogy a fiamnak is bemutassam a szerethető rablót, családját és az ellenszenves jicini uraságokat. 🙂

Nekem a második, 1983-as kiadás van meg, a fordítás korábban, még a hetvenes években – talán még a rajzfilm Magyarországra érkezése előtt? – született. Mindenesetre Rumcájsz neve a könyvben Csirizár, Csibészkéé pedig Csipisz (Manka egyaránt Manka a kötetben és a rajzfilmben is), a Rumcajsz kalandjai felirat pedig a borító tetején olvasható, a mesekötet címe Csirizár és Csipisz. Így a fiam az utóbbi neveken ismerte meg a rablót és kisfiát.

Nekem az 1983-as kiadás van meg, szerencsére igen jó állapotban

Bár a főszereplő rabló, nem kell bűnügyi sztorikra gondolni annak, aki nem ismeri e történeteket. Csirizár-Rumcájsz afféle Robin Hoodként él az erdőben, segít azoknak, akiknek segítségre van szüksége, és megleckézteti a kapzsi és rossz szándékú uraságokat, boltosokat, ha olyasmit tesznek, amit nem kellene… Ebben a mesekönyvben a negatívnak tűnő szereplők a pozitívak, és a jónak látszók a negatívak, de ez tulajdonképpen villámgyorsan kiderül az olvasó számára. Remekül megmutatja, hogy érdemes mindig a felszín alá nézni…

Olvass tovább →