Janikovszky Éva munkássága megunhatatlan, és nem csak nekem, de úgy tűnik, az Alfa-generációs gyermekemnek is. 🙂 Mostanság is rácsodálkozom, mennyire megértette felnőttként a kamaszok lelkivilágát – hiába teltek az évtizedek, nem felejtette el, milyen gyereknek, illetve tizenévesnek lenni.

Az elmúlt hónapban A hét bőr című könyvét olvastuk a gyermekemmel, és mindketten imádtuk, hiába tartozunk más generációhoz. A kötetben egy hetedik osztály tanévének krónikáját ismertük meg lazán összefüggő, mégis szerves egészet alkotó, kisebb fejezetekben. Már maga a cím talányos: mi a csoda lehet az a hét bőr? Nem árulom el, de természetesen köze van a szóban forgó osztályhoz. 🙂

Janikovszky Éva elképesztő szeretettel és empátiával fordul a könyvben szereplő csapat tagjaihoz, sőt az egész korosztályhoz. Noha úgy tűnhet, ezek a kamaszok csak tengenek-lengenek, fogalmuk sincs, mit akarnak, és semmi értelme az ötleteiknek, valójában a tanév – és a történet – végére minden a helyére kerül, sőt még a felnőttek elismerését is kivívják. Megérdemlik, hiszen társadalmi munkában parkosítják a lakótelepet, segítik a panelházakban élő időseket, a régi, féltve őrzött tárgyakból kiállítást hoznak létre. Közben persze tanulnak, barátkoznak, és már szerelmek is szövődnek. Ez utóbbi szál azonban éppen csak finoman megjelenik, így a kötet egyáltalán nem válik lányosan romantikussá, teljesen uniszex, fiúk számára is kellően vagány marad.

A nyelvezete nem nehéz, remekül haladhatnak vele az ifjú olvasók. Mégis inkább – szülővel, nagyszülővel – közös olvasásra ajánlom, hiszen rengeteg ma már magyarázatra szoruló fogalom, motívum bukkan fel. Egy huszonegyedik századi kiskamasznak fogalma sincs arról, mit jelent az, hogy úttörő, kisdobos, KISZ, vagy hogyan működik a kazettás magnó. S amíg ezeket tisztázzuk, érdekes beszélgetés alakulhat ki a múltról, és akár régi holmikat is elővarázsolhatunk a fiókok vagy a padlás mélyéről. Nem végeztem reprezentatív felmérést, de szerintem a legtöbb gyereket érdekli a szülei és nagyszülei fiatalkora. Természetesen a felnőttek sem unatkoznak eközben, garantáltan elfogja őket a nosztalgia, ha olyan korúak, hogy vannak emlékeik a hetvenes-nyolcvanas évekből.

A kötetet – mint általában Janikovszky Éva műveit – Réber László jellegzetes stílusú rajzai illusztrálják, erősítve a történet sajátos hangulatát és a retró életérzést.

A hét bőr először 1985-ben jelent meg, a Móra Könyvkiadónak köszönhetően pedig ma is egyszerűen elérhető és olvasható. A mi kiadásunk 2011-es. Esti bekuckózáshoz, közös, „összebújós” olvasáshoz és beszélgetéshez kiváló választás elsősorban a felsős – ötödikes-hetedikes – korosztálynak, na meg persze az őket körülvevő felnőtteknek; szülőknek, nagyszülőknek, nagybácsiknak, nagynéniknek…