Szabad, mint a madár

Mi sül ki abból, ha két író egymásnak passzolgat egy születő történetet? Nos, ha egy hullámhosszon vannak, akkor meglepően egységes ifjúsági regény kerülhet ki a klaviatúrájuk alól. Legalábbis ez történt A négy madár titka című regény esetében. Két jól ismert, kortárs, ifjúsági szerző, Berg Judit és Kertész Erzsi pontosan így írta meg a szóban forgó könyvet, s az izgalmas vállalkozás végeredménye lebilincselő, kisiskolásoknak szóló krimi lett, melyben Kiki a barátja, Gerda és annak nagypapája után nyomoz, akik nyom nélkül eltűntek.

Nem kell semmi rosszra gondolni, a történetben a mindenre elszánt rosszfiúknak nincs alkalmuk olyan tetteket elkövetni, melyek még nem a célkorosztálynak valók. Követnek, megfigyelnek, Kikit ugyan egyszer elrabolják és bezárják, valamint a nagypapa irodáját többször átkutatják egy csodás találmány után, de ennél súlyosabb dolgok nem történnek. Viszont a végén természetesen pórul járnak – de ezt talán írnom sem kell.

A borító tetszetős, belül néhány kisebb grafika található

Ellenben bőven akadnak megfejtendő rejtélyek: egy különös ládika, a benne található kulcs, egy feladványokkal teli versike, őrangyalként vigyázó szobor, a már említett találmányt tartalmazó furcsa tégelyek – és egy veréb, amely állandóan felbukkan Kiki körül, sőt a veszélyekre is hangos csipogással figyelmezteti őt. A végére persze minden kiderül és megoldódik, de addig együtt gondolkodhatunk Kikivel.

Olvass tovább →

2022-es kedvenceink

Megint elszaladt egy esztendő, és szerencsére 2022-ben is sok remek könyvet olvastunk a fiammal. Ő most már önállóan is kézbe veszi a könyveket, jelenleg a Rumini második részét gyűri, az elsőt még nyáron olvasta. Böngészett képregényeket, és több más kötet mellett néhány Geronimo Stilton-kalandot is „elfogyasztott”. Ennek ellenére a közös esti felolvasások sem maradhattak el, és néhány közös kedvencet is találtunk.

Íme, néhány közös favoritunk az elmúlt évből – a válogatás, mint mindig, természetesen ezúttal is szubjektív.

Olvass tovább →

Igazi nyári olvasmányok alsósoknak

Mondhatnám, hogy a nyár kellős közepén járunk, de az igazság az, hogy már a kétharmada eltelt. Nem is eltelt, elszaladt. A boltokban megjelentek a közelgő szeptemberi tanévkezdést jelző termékek, a nappalok jól érzékelhetően rövidebbek, mint egy hónapja voltak, és már megszoktuk a görögdinnyét meg a fagyit…

Viszont még nincs késő ahhoz, hogy néhány igazi nyári hangulatú könyvet felolvassunk vagy már önállóan olvasó kisiskolásunk kezébe adjunk! Íme, egy teljesen szubjektív ajánló a 6-10 év közötti korosztálynak!

Olvass tovább →

Vicces nevek, lovagi kalandok

Szeretitek a kalandos meséket? A szerelmes meséket? A lovagos meséket? A gondolkodtató meséket? Jeney Zoltán fantasztikusan jól sikerült meseregénye, a Rév Fülöp egy kicsit mindegyik, és szívből ajánlom kisiskolás kortól mindenkinek. Idősebbek is bátran elkezdhetik, biztosan jól szórakoznak majd. 🙂

Az alkotást egyébként Berg Judit ajánlotta figyelmembe még évekkel ezelőtt, amikor interjút készítettem vele a blogra. A fiam most érkezett el a megfelelő életkorba, karácsonykor a fa alatt találta ezt a művet (is). Nem sokkal az ünnepek után bele is vágtunk, magam is kíváncsian nyitottam ki a könyvet, mivel az ominózus interjú óta több helyről is sok-sok jót hallottam/olvastam erről a meseregényről.

Az elegáns borító remekül megírt meseregényt rejt

A kötetnek már a külseje is egyedi, igényes és elbűvölő. A régi könyvek díszítését idézi a kemény borító, belül pedig iniciáléval indul minden fejezet. (A fiam meg is kérdezte, mi az, így újabb szóval és információval bővült a tudása.) A viszonylag ritkán felbukkanó rajzok – Haránt Artúr munkái – szintén az egykori krónikák illusztrációit juttatják eszünkbe. A minőségi megjelenést tovább emeli a belefűzött könyvjelző, amit én egyébként nagyon szoktam szeretni. 🙂

Olvass tovább →

Ezek voltak a kedvenceink 2020-ban

Bár a 2020-as év sok tekintetben nagyon más volt, mint amire számítottunk, idén is sokat olvastunk a fiammal. Azaz pontosabban sokat olvastam fel a fiamnak, hiszen önállóan még nem megy neki, habár már elkezdte a barátkozást a betűkkel, és látva fejlődését, talán tavasszal már egyedül is megpróbálkozik egy-egy egyszerűbb kötettel. (Persze ha több idő kell neki, mint ahogy most gondolom, az is rendben van.)

Ebben az esztendőben is voltak nagy kedvenceink, ezekből állítottam össze egy rövid, ötös toplistát. Nézzük, mely könyveket olvastuk idén a legszívesebben – természetesen mindegyiket többször is.

Olvass tovább →

Belépés Rumini kalandos világába

Berg Judit Rumini című kötete néhány éve már a könyvespolcomon van; tulajdonképpen magamnak vettem, mert kíváncsi voltam rá. 🙂 Ha már megvettem, természetesen el is olvastam – s azóta vártam, hogy majd a gyermekemnek is felolvassam, mert egyértelműnek tűnt, hogy tetszeni fog neki.

Nyáron elérkezett ez a pillanat, és egyik este – miután az előzőleg olvasott könyvet befejeztük – én magam javasoltam lefekvés előtti olvasmánynak. A fiam megörült az ismeretlen történetnek, és kíváncsian várta, miről szól majd a mese.

Berg Judit népszerű alkotása nálunk is sikert aratott

A hajósinasnak felcsapott kisegér kalandjait – a terjedelemből adódóan – több estén át, nagyjából két hétig követtük, és valahányszor felfüggesztettük az olvasást – ez rendszerint fejezetek végén következett be –, a fiam hangosan sajnálkozott rajta, s a történet vége felé haladva egyszer meg is jegyezte: „Mindig olyan izgalmas!” Ennél nagyobb dicséret talán nem is kell.

Akárcsak a – szintén Berg Judit írta – Lengemesék esetében, ezúttal is azt vettem észre, hogy a gyermekem nagyon izgul a főszereplőért, és szinte minden idegszálával a mesére figyel felolvasás közben. Teljes kikapcsolás volt számára, tökéletesen beleélte magát a történetbe!

Olvass tovább →

Apró dínók az idő forgatagában

Ez nem egy tudományos-fantasztikus mese, ahogy esetleg a címből következtetni lehet, hanem – mint a fenti kép mutatja – mesekönyvajánló. 🙂

A két kis dínó, Trikó és Nyamm karácsonyra érkezett a fiam könyvespolcára. Akkora sikert arattak Berg Judit időutazó dinoszauruszai, hogy tavasszal a sorozat további két darabját – a soron következő köteteket – is megkapta, és mivel azok is hasonlóan népszerűnek bizonyultak, tervezem, hogy meglepem őt a hátralévő részekkel.

Berg Judit mesekönyveit nagyon szeretjük, és a két kis dínó kalandjai sem okoztak csalódást egyikünknek sem. A fiam szerette, hogy a történet dínós, izgalmas és vicces, nekem pedig az igényes szövegen túl az is tetszett, hogy szórakoztatva, észrevétlenül sok mindent tanít a gyereknek.

Trikónak és Nyammnak köszönhetően sokat tanult a fiam a dínókról és a földtörténeti kréta korról (csak nehogy zsírkrétakorként rögzüljön majd benne, ahogy a könyvben humorosan szerepel), a mai Budapestről és a középkorról, illetve Mátyás király udvaráról. Nemrég a hollókői várban járva fel is idéztünk néhány részt: a kiállított pajzsokat nézegetve például emlékeztettem arra, hogy Somának is valamilyen motívum kellett a pajzsára. A mesében felbukkan egy jól ismert történet is, az Egyszer volt Budán kutyavásár, amelyet Soma és a dínók szemszögéből dolgozott be Berg Judit a cselekménybe, és szépen belesimul a könyvbe.

Olvass tovább →

A Tejúton túl bicikliztünk

Különleges utazáson jártunk december végén úgy, hogy ki sem mozdultunk a lakásból. E nem mindennapi kalandot Berg Juditnak köszönhetjük, a Mesék a Tejúton túlról című könyve ugyanis ott rejtőzött a karácsonyfa alatt, s az ünnep utáni napokban el is olvastuk.

A kiinduló helyzet ismerős lehet, bárhol, bármikor előfordulhat: egy kisfiú és egy kislány összekap egy játszótéren az előbbi biciklijén. A folytatás azonban már nem hétköznapi: a bringa felszáll a két veszekedővel, és a csillagokba repíti őket. A gyerekek hirtelen a Tejúton túl találják magukat, és valahogy meg kell lelniük a hazafelé vezető utat. Ehhez azonban szükséges békét kötniük és megtanulniuk együttműködni, miközben varázslatos vidékeken járnak, furcsa teremtményekkel találkoznak, és nem egyszer bajba kerülnek.

Mesék a Tejúton túlról
Kaland kalandot követ, miközben a gyerekek megtanulnak együttműködni

Olvass tovább →

Kedves ismerős a karácsonyfa alatt

Nincs okom panaszra: 2019-ben is rengeteg klassz könyvet olvastunk a gyermekemmel. 🙂 Sokról írtam a blogon, néhánnyal pedig még adós vagyok, mert az utolsó hetekben – novemberben, decemberben – nem jutott rá időm. De ami késik, nem múlik. 🙂

2019 legnagyobb kedvence nálunk egyértelműen Berg Judit Lengemesék sorozata volt. Füttyös Vilkó kalandjait többször is elolvastuk, ami azért nagy szó, mert összesen körülbelül négyszáz oldalról van szó, ami óvodások esetében igen jelentős terjedelem. Sőt egyszer a kiegészítő Lengekalendáriumot is kivettük a könyvtárból, így azzal is megismerkedtünk. Vilkó és társai történetét nagyon élvezte a hatéves fiam, de mi tagadás, én is. (Szerencsére, mert így a felolvasás minden alkalommal jó móka volt mindkettőnknek.)  🙂

Olvass tovább →

Nyaralás közben is olvasunk mesét

Találós kérdés: mi az, ami nem hiányozhat a családunk nyaralós pakkjából? Természetesen a mesekönyv. 🙂 A nyár, az utazás, a kalandok nálunk nem ok arra, hogy lemondjunk a mindennapi meséről.

Habár egy kiruccanás felborítja a szokásos napi menetrendet – és ez így is van jól –, akadnak olyan rutinjaink, amelyeket ilyen alkalmakkor sem hagyunk el. A csendes pihenőhöz kiránduláskor már nem ragaszkodunk, hatévesünk anélkül is simán végigpörgi a napot (korábban, amikor még igényelte a napközbeni pihenést, igyekeztünk úgy tervezni a programot, hogy ne maradjon el), ellenben a lefekvés előtti meseolvasáshoz üdülés közben is ragaszkodunk. Nem csak én, a gyermekem is. 🙂

Az utazás órái ugyancsak remek alkalmat kínálnak a mesélésre. Én sajnos kevésbé bírom a mozgó járműben olvasást, viszont mesét fejből is lehet mondani vagy improvizálni, úgyhogy akár így, akár úgy, de kiválóan el lehet vele tölteni a vonatozás/autózás/buszozás/repülés – olykor hosszúnak tűnő – perceit.

Olvass tovább →