Szórakozás kép és szöveg egységében

Könnyed olvasmányt keresel kisiskolásodnak a nyárra, hogy játszva gyakorolhasson? Sok jó, kezdő olvasóknak szóló könyvet ajánlottam már a blogon (például itt), de egy műfaj eddig kimaradt, pedig annak idején magam is szívesen vettem kezembe ilyen kiadványokat: nevezetesen a képregényekről van szó. Nem voltam az a megszállott típus, aki lelkesen gyűjtögette ezeket a füzeteket, de ha úgy adódott, szívesen olvastam ezeket a vicces vagy izgalmas történeteket.

Körülnéztem a saját polcainkon, milyen képregényeket találok a saját gyermekemnek – ezeket ajánlom is, egy-két megjegyzéssel fűszerezve. Mivel sok a kép, kevés a szöveg, és nem túl vaskos a terjedelem, talán a nehezebben vagy kevésbé szívesen olvasó gyerekek is bátrabban nekifognak ezeknek a füzeteknek.

Természetesen együtt is olvashatjuk a gyerkőccel, ha még nem ismeri eléggé a betűk világát: felolvashatjuk neki, az ujjunkkal jelezve, hol járunk, vagy követheti a szemével a sorokat. Hátha legközelebb egyedül is kedvet kap hozzá… A már ügyesebben olvasó kisiskolások pedig önállóan is belekezdhetnek, várhatóan gyors sikerélményben lesz részük.

Nos, lássuk az én ajánlómat!

  • Marék Veronika: A kék kerítés. A rövid kis sztorik annak idején a Kisdobos újság hátsó oldalán jelentek meg, és akkoriban nagyon szerettem őket. (Hűha, de régen volt!) Néhány éve megjelent egy gyűjteményes kötet, naná, hogy megvettem. Bevallom őszintén, felnőttként olvasva már nem volt meg az a varázsa, mint kisiskolásként, de persze nem is az én jelenlegi korosztályom a célcsoport. Az alsósok jól szórakozhatnak, a történetek kedvesek, a rajzok bájosak, és az epizódok rövidsége az olvasni nem szerető gyerekeket is meggyőzheti, hogy belelapozzanak.
  • Asterix-sorozat. Rengeteg rész készült és kapható – magyarul is – a mókás gall fickó és társai kalandjaiból. Ez az a képregény-széria, ami egy felnőttet is leköt, tele olyan utalásokkal, amelyet a gyerekek talán még nem feltétlenül értenek meg. De garantáltan nem unatkoznak ők sem, hiszen a sztorik izgalmasak és viccesek. Nehézséget jelenthet a kisiskolások számára, hogy a történetekben szereplő neveket esetleg nehezen tudják kiolvasni, illetve a felbukkanó idegen szavakat nem ismerik. Ennek ellenére – akár a segítségünkkel – jó kikapcsolódás és gyakorlat lehet nekik.
  • Hahota. Tudom, retró, de tudtátok, hogy ma is kapható a jó öreg Hahota? Annak idején a korosztályom imádta, én is szívesen olvastam, és miután egy webshopban találtam kapható számokat, lelkesen rendeltem egy-két példányt belőle, illetve a kimondottan kisiskolásoknak készített Hahota Pörgetőből. Az utóbbi csak képregényeket tartalmaz, az előbbiben – ahogy annak idején megszokhattuk – viccek, illetve más, szórakoztató, rövid írások is szerepelnek. A fiam egyelőre nem vált függővé, de azért elolvasott néhány oldalt belőle.
  • Bucó, Szetti, Tacsi. Legendás magyar képregény kisiskolásoknak a nyolcvanas évekből. Tudomásom szerint aukciós oldalakon, antikváriumokban rá lehet bukkanni. Nekem van néhány saját példány gyerekkoromból – ezeket is nagyon szerettem, sokat olvastam. Néhány hónapja a fiammal együtt olvastunk belőle – kicsit még nehezen kibogozható volt neki akkor a kötetekben alkalmazott betűtípus –, és tetszett neki. Nekem azért kevésbé, mint harminc évvel ezelőtt. 🙂 A történetek felnőttként igen egyszerűek, a szereplők meglehetősen egysíkúak – jók vagy rosszak –, és van egy-két fordulat, ami erősen megmosolyogtató (például bemennek az autószalonba Forma–1-es autót venni). Ugyanakkor mégis kedvesek a sztorik, és van valami naiv bája a köteteknek.
  • Geronimo Stilton. Az újságíróként rejtélyes ügyekben nyomozgató egérrel mostanában ismerkedünk, képregény-változata is beszerezhető. Utóbbiból a fiam polcán kettő található, darabonként két nekifutásra olvasta el, s azóta élénken érdeklődik Geronimo történetei iránt. A sztorik izgalmasak, fordulatosak, modernek – kisiskolás olvasóknál jó eséllyel sikert aratnak.