Elkészült a mesekönyvem!

Fontos mérföldkőhöz értem: elkészült az első mesekönyvem! Főhőse Lófri, a kíváncsi kölyökcica, aki elindul felfedezni, mi van a kerítésen túl, megpróbálja kihalászni a szép, színes labdát a medencéből, szájtátva csodálja a szivárványt az égen és egy üvegdarabban. Közben sok érdekes dolgot megtapasztal a világról és önmagáról, néha kalamajkába keveredik, de Lófrit nem kell félteni. Bátorsága és találékonysága átsegíti a nehezebb helyzeteken is.

A kíváncsi kiscica felfedezi a világot című kötet három történetet tartalmaz, az első eredeti verziója olvasható is a blogon itt. A könyvbe ennek sokszor átírt, szerkesztett változata került, valamint további két mese. A különleges illusztrációkat egy fiatal képzőművész, Bécsi Bella készítette (akit egyébként óvodás kora óta ismerek 🙂 ).

Fiúknak és lányoknak egyaránt ajánlom a könyvet

A kötet célcsoportja elsősorban a 2-5 éves korosztály, de a kezdő olvasó kisiskolásoknak is ajánlom gyakorlásra a történetek egyszerűsége és a nagy betűméret miatt. Bevallom, a célom az volt, hogy a saját fiam, akinek néhány éve kitaláltam ezeket a meséket, és aki mostanra már iskolás lett, is gyakorolhassa az olvasást ebből a kötetből. (Másrészt így a könyv is tovább használható, harmadrészt az esetleg már gyengébben látó nagyszülők is fel tudják olvasni az unokáiknak.)

Olvass tovább →

Mesekönyv egyetlen példányban

Egyedi, saját készítésű ajándékkal leptem meg a fiamat tavasszal a nyolcadik születésnapján. Hogy ennek mi köze az Olvass mesét! oldal tematikájához? Nagyon is sok, hiszen a meglepetés nem más volt, mint egy egyedi mesekönyv, amelynek szövegét én írtam.

Nem új meséket kreáltam, hanem régebbieket vettem elő: azokat, amelyeknek az öreg autó a főhőse, a fiam ugyanis nagyon szereti ezeket a történeteket. Összesen öt mesét írtam korábban az öreg autóról – ezek olvashatóak is a blogon –, s ezeket tettem bele a készülő könyvecskébe. Az illusztrációkat saját fényképeink szolgáltatták (a családi archívumunkban bőven találhatóak járműves képek, hála a fiam rajongásának).

A tartósság érdekében kemény borítással készült a kötet

A szöveghez igyekeztem könnyen olvasható betűtípust választani, és jó nagy, tizenhatos betűméretre állítottam, a címeket pedig tizennyolcasra. Próbáltam nem túl sok szöveget bezsúfolni egyetlen oldalra, inkább szellős elrendezésre törekedtem. A célom az volt, hogy majd kezdő olvasóként is könnyen boldoguljon a kötetecskével a gyermekem, s egyáltalán kedve legyen levenni a polcról.

Olvass tovább →

Te szeretsz levelet kapni? És írni?

Mit csinál Zsiráf, ha nagyon unatkozik? Levelet ír valakinek. Pelikán pedig, aki szintén nagyon unatkozik, postásként elviszi a levelet… valahová. Így keveredik levelezésbe és barátságba Zsiráf és Pingvin.

Megumi Iwasa könyvét, melynek címe magyarul Szeretettel üdvözöl: Pingvin, nemrég olvastuk, és nagyon szerettük. Végtelenül kedves és ugyanakkor mulatságos történet, amelyben Zsiráf Pingvin leírása alapján próbálja meg kitalálni, hogyan nézhet ki levelezőpartnere – természetesen nem úgy, ahogy ő elképzeli. Zsiráf végül pingvinnek öltözve útnak indul, hogy meglátogassa ismeretlen barátját…

Kedves és különlegesen egyedi a történet

Olvass tovább →

Mire jó az írás, olvasás, számolás?

Nem az iskolának, az életnek tanulunk – hallottam sokszor a latin eredetű mondást gyerekkoromban, iskolásként. S néha (gyakran?) nehéz volt elképzelni, mi mindenre lesz majd jó az a tudás, amire a suliban szert teszek. Nos… mindent természetesen nem használok, sok mindent el is felejtettem, de azért vannak olyan dolgok, amelyek segítségemre vannak. Például az írás és az olvasás. 🙂

Pöszke nem várja az iskolát, nem is szeret beszélni róla, de amikor elsős barátjával, Danival mirejót kezd játszani, kiderül, mennyi mindenre használható az a tudás, amelyet az iskolapadban ülve szívnak magukba a gyerekek. S apránként megbarátkozik a gondolattal, hogy ősztől ő is iskolás lesz.

A két főszereplő, Pöszke és Dani a borítón

Érdekes játék a gyerekek szemével nézni, mire lehet jó az iskolában szerzett tudás, miért érdemes megtanulni olvasni, számolni, írni. Janikovszky Éva pedig nagy mestere volt annak, hogy betekintést engedjen a gyerekek lelkébe és fejébe, sőt eszünkbe juttatja azt is, hogyan gondolkodtunk mi magunk is gyerekként. Amikor az óvodakezdésre készültünk, nem hagyhattuk ki a Már óvodás vagyok című könyvét, s most, az iskola küszöbén ugyanígy alapműnek bizonyult számunkra a Már iskolás vagyok, amelyben az előző kötetben megismert gyerekekkel találkozunk újra – csak kicsit idősebb életkorban.

Olvass tovább →

Néha egy kandúrt is érdemes kérdezni

Egy menhelyi macskából is lehet betörőket elűző hős, ám addig hosszú, kalandokkal teli út vezet… Arisztotelész cica – pardon, kandúr! – történetét kedves ismerőseink ajánlották figyelmembe (ezúton is köszönjük nekik), s amikor a könyvtárban felfedeztük ezt a kötetet – még március elején –, akkor nem haboztunk sokat, kikölcsönöztük. Mivel a könyvtár (is) bezárt, így ez a könyv azóta is nálunk állomásozik, és időközben még egyszer elolvastuk. Mindkétszer élveztük: én a felolvasást, a fiam a mesét.

Na de ki kérdez egy kandúrt?
A borító telitalálat Arisztotelész töprengő tekintetével

Annette Herzog meseregénye, a Na de ki kérdez egy kandúrt? egyszerre szórakoztató, izgalmas, vicces és tanulságos olvasmány. A tizenegy fejezetben bepillantást nyerhetünk egy menhelyről befogadott házi kedvenc és az ő szemén át egy háromgyerekes, ízig-vérig mai család életébe. A történetet az állat meséli el, nem fukarkodva a csípős és mókás megjegyzésekkel.

Olvass tovább →

Nem felhúztuk, elolvastuk a nyúlcipőt

Közeleg a húsvét, s nemrég egy kedves, nyuszis könyvet olvastunk: Fésűs Éva A csodálatos nyúlcipő című meseregényét. A közelmúltban kölcsönöztük ki a könyvtárból (amikor még lehetett). A nagyobb ovisok és kisiskolások számára ajánlható kötetnek a húsvéthoz ugyan nem sok köze van, de sok-sok nyúl szerepel benne. 🙂

A kilenc fejezetből álló történet egy jólelkű és kissé naiv nyuszigyerek, Csupafül és egy fantasztikus, varázserővel bíró nyúlcipő (melynek tulajdonosa Kajszabajszi futóbajnok) körül forog. Közeleg a várva várt futóverseny, a tét pedig nagy, hiszen a Jószagú rét jövője a cél. Nyúl a róka ellen: ha a ravaszdi nyer, akkor övék lesz a rét. S a rókák bizony bármire képesek a győzelem érdekében, még becstelen eszközöket is bevetnek. Amikor eltűnik a varázslatos nyúlcipő, Csupafül és tisztességben megöregedett nagypapája gyanúba keverednek. Talán nem nagy meglepetés, hogy végül kiderül az igazság, és minden jóra fordul, köszönhetően Csupafül eszének, szívének, becsületességének.

A csodálatos nyúlcipő
Csupafül a varázslatos cipővel segít beteg édesanyjának

Olvass tovább →