Ment, mendegélt, míg egy erős sodrású, széles folyóhoz nem ért. Akárhogy meresztgette a szemét, nem látott sehol hidat.
– Hogy kelek át ezen a nagy vízen? – sóhajtott a nyuszi.
– Majd én segítek neked – hallatszott egy hang a közeli fáról. A nyuszi megfordult, és egy varjút vett észre.
A fényes fekete tollú madár a nyuszi mellé röppent.
– Ülj fel rám, kapaszkodj, és elviszlek egy darabig – mondta a varjú.
– Elbírsz engem? – aggodalmaskodott a nyuszi.
– Erős vagyok, ne félj! – jött a válasz.
Amikor a hóvirágok kinyíltak, és a nárciszok hegye is kibújt a föld alól, a kis fehér nyuszi tavaszi nagytakarítást tartott otthonában. Bizony már ráfért a lomtalanítás és a tisztogatás a kuckójára, így igyekezett alapos munkát végezni. El is fáradt estére, jólesett ágyba bújni és aludni egy nagyot.
Másnap a kis fehér nyuszi meg akarta nézni a naptárát, szerette volna megtudni, idén mikor lesz húsvét. De nem találta a kalendáriumot; tegnap a nagy rendrakásban eltehette, de nem emlékezett, hová. Egyre kétségbeesettebben kereste a naptárt, de hiába… Még a szemetest is feltúrta, hasztalan… Az előző esti szép rendnek nyoma sem maradt, a nyuszi mindent felforgatott, ám eredménytelenül.
– Mi lesz most a húsvéttal? – pityeredett el, mert nem akármilyen tapsifüles volt ő, hanem személyesen a húsvéti nyuszi. – Nem tudom, mikorra kell megfestenem a tojásokat és eldugnom a kertekben!
Húsvét hétvégéjén – természetesen – a húsvéti nyusziról szól a mese az Olvass mesét! oldalon. A kis fehér tapsifüles tavaszi nagytakarításba kezd, ám utána hasztalan keresi a naptárát, a gondosan rendbe rakott otthonában nem találja, még az is lehet, hogy véletlenül kidobta… De akkor honnan tudja meg, mikor lesz idén húsvét, és mikor kell megfestenie a tojásokat? Vagy ezúttal elmarad az ünnep?
A történet – terjedelme miatt – két részletben jelenik meg: az első ma, nagypénteken, a második pedig holnap, szombaton. Ezzel kívánok minden kedves olvasónak kellemes, szép – és tavaszias – húsvétot!