A vízforraló egy szép nyári napon egyszerűen megunta, hogy állandóan csak vizet forral.
– Bárcsak kenyérpirító lehetnék – sóhajtozott. – Sokkal érdekesebb a munkája, és nem kell minden nap többször elvégeznie ugyanazt, mint nekem. És az a kenyérillat, amely belőle száll! És a minták, amelyeket a szeletek oldalára rajzol! Bárcsak kenyérpirító lehetnék…