Egyre gyakrabban kéri a kisfiam, hogy meséljek neki fejből. Sokszor a témát is megadja. Ilyenkor többnyire improvizálok, és ha sikerül használhatónak tűnő sztorit kerekítenem, akkor később feljegyzem a vázlatot, majd egy nyugodt időpontban leülök a számítógép elé, és megírom a mesét. 

Ezek a mesék aztán önálló életet kezdenek. Újabb és újabb részek születnek, újra és újra elmondom őket, néha pár képpel illusztrálva kinyomtatom, lefűzöm. Mindemellett természetesen sokat olvasunk igazi könyveket is. Szerencsére a kisfiam nagyon szereti az olvasással töltött perceket, negyedórákat, félórákat… és persze én is.

Az Olvass mesét! azért született, hogy más édesanyák és édesapák is válogathassanak és felolvashassanak a mesék közül. Mert – tapasztalatból tudom – meséből sosem elég! Várakozás közben, vonaton ülve, akár a legváratlanabb helyzetekben. Mindemellett egy kis naplót is találhat a látogató Felnőttszemmel címen, amelyben a történetek születésének hátteréről, valamint kisfiammal közös olvasmányélményeinkről írok.