Az újdonság varázsa

Nemrég gondoltam egyet, és amikor láttam, hogy ötéves gyermekem tanácstalanul ácsorog a könyvespolc előtt, nem tudva, mit is válasszon aznap este, elővettem egy olyan kötetet, amelyiket korábban gyakran olvastunk, a fiam szerette is, az utóbbi időben viszont nem került a kezünkbe. A sün, akit meg lehetett simogatni nekem is kedvelt gyerekkori olvasmányom volt, Mihail Pljackovszkij írásai és Vlagyimir Szutyejev rajzai pedig egy mai gyereket is képesek elbűvölni, legalábbis a kisfiamnak annak idején nagyon „bejöttek”. Úgy másfél-két esztendeje sokszor forgattuk ezt a kötetet (korábban írtam is róla itt és itt), viszont jó ideje nem vettük elő. Eddig.

A sün, akit meg lehetett simogatni – mintha először olvastuk volna

Olvass tovább →

Gyerekkorom kedvencei

Megint retró következik, mégpedig a javából: saját gyerekkori kedvenceim kerülnek ezúttal terítékre. Egy részükről már írtam korábban, hiszen a kisfiamnak is előveszem a régi köteteket.

Természetesen ez a lista nem teljes, hiszen nem kevés régi kedvencem van…

Olvass tovább →

A tanulságos mese mulatságos is lehet

Ha szórakoztató és szép mesekönyvet keresel két-három-négy éves csemetének, Vlagyimir Szutyejev Vidám mesék című kötete remek választás. Sokan emlékezhetnek rá gyerekkorukból, nekem nem volt meg, így megvettem a kisfiam harmadik születésnapjára. Azóta a kedvencei közé tartozik.

Vlagyimir Szutyejev neve ismerősen csenghet: ő illusztrálta A sün, akit meg lehetett simogatni című könyvet. A Vidám meséket azonban nemcsak rajzolta, hanem ő is írta. A történetek főszereplői többnyire állatok – gyakran emberi tulajdonságokkal felruházva –, de találunk köztük hóembert és furfangos ceruzát is.

A Vidám mesék egyszerre szórakoztató és tanulságos
A Vidám mesék egyszerre szórakoztató és tanulságos

Olvass tovább →