Elmaradtam a könyvajánlókkal, pedig sok szuper klasszikust olvastunk (közösen) az elmúlt hetekben, sőt hónapokban, és ezekről szeretnék írni egy-egy bejegyzést. Úgyhogy figyelem, a következő posztokban régi, de annál jobb könyvek következnek, amelyeket kiskamaszoknak ajánlok, akár önálló, akár közös, családi olvasásra. Az első alkotás pedig nem más, mint Mándy Iván Csutak színre lép című regénye.

A Csutak-sorozatot gyerekkoromban a könyvtárból kölcsönöztem ki, és akkoriban nagyon szerettem. Bár sok konkrétumra nem emlékszem, pár hónapja megleptem az első kötettel a fiamat, nemrég pedig felolvastam neki. Nagy sikert aratott, bár el kell ismernem, számomra is vontatottan, lassan indult a cselekmény, és a Pál utcai fiúk áthallás is zavart kicsit (a gyerekemet nem, mert Molnár Ferenc klasszikusát még nem ismeri). De mindketten kitartottunk, nem adtuk fel, és érdemes volt: egyszer csak beindultak az események.

Előbb izgalmas ródliversenyt követhettünk végig, majd egy diákelőadás megszervezése következett, így két nagyobb egységre osztható a cselekmény. Ez önmagában talán nem hangzik túl mozgalmasnak egy háromszáz oldalas könyv esetében, de higgyétek el: nagyjából a harmincadik oldal után egyetlen percet sem unatkoztunk, ráadásul a Pál utcai fiúk utóhatás is teljesen eltűnt. Annyi minden történt, és olyan élők voltak a karakterek, hogy néha alig tudtuk (tudtam 🙂 ) letenni a kötetet. A felolvasást azonban nem könnyítette meg, hogy a regény nem tagolódik fejezetekre, csupán rövidebb-hosszabb epizódokra, mintha filmjelenetek lennének összefűzve.

Csutakkal talán sok gyerek könnyen azonosul: esetlen, nem menő gyerek, aki olykor-olykor hibázik, de a jó szándéka és a nagy szíve megkérdőjelezhetetlen. Furcsa módon mindig a partvonalra szorul címszereplőként. Színes Géza igazi jó fej, valódi vezéregyéniség, ellenlábasa, a Nagyvilági Főcső pedig annak ellenére sem egydimenziós figura, hogy rendszerint minden rossz tőle indul. A történet végén persze megkapja, amit érdemel, és nem tudjuk sajnálni…

Apropó, Nagyvilági Főcső: a könyv végére megállapítottam, hogy a szomszédságunkban lakik, és annyira találó volt, hogy a fiamnak azonnal leesett, kire gondoltam. 🙂 Sajnos túl sok van belőle mostanság az országban.

A kötet a Móra Könyvkiadó gondozásában jelent meg, a mi példányunk 2017-ben. Az illusztrációk Kovács Lehel munkái, számomra sajnos nem sokat tettek a szöveghez, a fiamat pedig az elején megzavarták, mert a gyerekszereplők felnőttnek tűnnek a képeken. Meg is kérdezte, hogy akkor ezek most felnőttek-e, mire megnyugtattam, hogy szó sincs róla. (Később ez már a szövegből is kiderül.)

Bár a Csutak színre lép szereplői többségében fiúk, azért a szebbik nem is képviselteti magát Drugics Ági (és Schwollik Klári) személyében. Én annak idején lányként is imádtam ezeket a regényeket, így bátran merem ajánlani mindkét nemnek, nagyjából 10-12 éves korúaknak. Csak kell egy kis kitartás az elejére, míg beindulnak az események. 🙂