Meseregény a szeretet erejéről

Debrecen legjobb, legmenőbb játszótere már gyerekkoromban is a nagyerdei Jubileumi Játszótér volt. A kétezres évek elején felújították és átkeresztelték: Ötholdas Pagony lett belőle. A közelmúltban pedig ismét megújult, tavaly adták át, és a Sziget-kék nevet kapta. Most is a város legnagyobb, legklasszabb játszótere – ez nem változott. A fiam is szereti, bár nem vagyunk gyakori vendégek.

De mi az a Sziget-kék? Szabó Magda csodálatos meseregénye ihlette a park kialakítását, az építők a történet sok elemét megjelenítették a tematikus játszótéren.

Az állatok fontos és különleges szerepet kapnak a történetben

Az ötletadó kötet sok éve a polcomon pihen, és egyszer – úgy másfél-két éve – már elővettem, hogy felolvassam a gyerekemnek. Akkor azonban elakadtunk a sztori elején, a fiam nehezen tudta követni, miről van szó. Nem erőltettem, úgy voltam vele, talán még nem ért meg rá. Néhány hete azonban újra elővettem ezt a könyvet, és – már csak a játszótér neve miatt is – felkeltette az érdeklődését. Így ismét nekiveselkedtünk.

Bevallom, az első húsz-harminc oldal most sem ment simán. Szabó Magda nem könnyű olvasmány – a felnőtteknek szánt könyvei sem –, és időnként szükség volt egy kis magyarázatra vagy közös értelmezésre, hogy ki kicsoda, és egyáltalán miről van szó. A Szabó Magda-regények elején mindig nagyon kell figyelni, függetlenül a célkorosztálytól. Ez azonban most nem vette el a gyermekem kedvét, és ahogy belelendültünk, egyre nagyobb érdeklődéssel hallgatta a sztorit. Eljutottunk oda, hogy amikor bezártam a könyvet egy-egy fejezet végén, akkor rendszerint sajnálkozott és megpróbált rábeszélni, hogy még egy kicsit olvassak tovább…

A történet örökzöld, semmit nem veszített bájából az eltelt évtizedek során. Az állatok szeretete, a barátság, a hűség, az emberség és általában a szeretet ereje olyan témák, amelyek soha nem mennek ki a divatból, szerencsére. Külön tetszik, hogy Szabó Magda próbálja azt is megmutatni az olvasóknak, miért vált a negatív szereplő, Lavínia néni olyanná, amilyenné. Nem ilyennek született ő sem…

A fiam egyik kérdése az volt az első fejezetek során, miért Sziget-kék a könyv címe, egyáltalán mit jelent ez a szóösszetétel. Én tudtam a választ – hiszen sok évvel ezelőtt már olvastam ezt a kötetet –, de persze nem árultam el neki, megvártuk, míg kiderül a történetből.

A kalandokban bővelkedő sztori természetesen happy enddel zárul, minden szereplő – állatok, emberek – sorsa megnyugtatóan rendeződik. A drámát egy kis humorral is oldja a végén a szerző: amikor Lukácsot befogadja Ginevra, kettejük „párbeszéde” mosolyt csalt az arcunkra.

A regény már sokszor megjelent, az üzletekben és a könyvtárban is könnyen megtalálható. (A mi példányunk a Holnap Kiadó gondozásában jelent meg 2001-ben, Szántó Piroska rajzaival.) Habár a főhős kisfiú – Valentin –, a regény teljes mértékben uniszex, azaz fiúknak és lányoknak is emlékezetes és értékes olvasmány. Saját tapasztalatom alapján körülbelül tízéves kortól és első nekifutásra inkább közös olvasásra ajánlom. De biztos vagyok benne, hogy a felnőttek sem unatkoznak majd. 🙂