Valami új, valami régi

Úgy kezdődött, hogy a kisfiam valami újat szeretett volna olvasni, mégpedig az én könyvespolcomról. Saját gyerekkori köteteim ugyanis zömmel ezen vannak (egyszerűen ott van számukra elegendő hely), de ez nem akadályoz meg minket abban, hogy időnként innen válasszunk olvasnivalót. Ha azonban a gyermekem újdonságra vágyik, akkor természetesen enyém a választás joga, hiszen én tudom, a régiek közül melyik mese való neki.

Szóval álltam a polc előtt, és hiába ajánlgattam a már bevált köteteket, három és fél éves kisfiam mindenképpen ismeretlen vizekre szeretett volna evezni. (Ez egyébként jellemző, ahogy nő, egyre jobban érdeklik az új történetek.) Tekintetemmel pásztázgattam a régi könyveket, és törtem a fejem, melyiket vegyem le. Melyik az, amelyik neki való, és eddig még nem került elő? Hirtelen megláttam egy rongyosra forgatott kötetet. Iskolai olvasmányom volt, de emlékezetem szerint kedves mondókák és mesék vannak benne, vélhetően elégséges képpel illusztrálva – mert képekre azért még szükség van. Gőgös Gúnár Gedeon.

Rongyosra olvasott állapotban az én példányaim

Levettem. Olvastunk belőle. Tetszett neki, máskor is kérte. A következő hetekben többször is végiglapoztuk, és bár nem olvastunk el belőle mindent, de néhány írás sikert aratott – például A barna mackó kuckója –, azokat legközelebb is meg kellett keresnünk. Amikor kicsit ráuntunk erre a kötetre, nekifutottunk a hasonló állapotban lévő Mosó Masa mosodájának. Az eredmény ugyanaz volt: néhányszor ezt is végiglapoztuk, volt, ami kimaradt, volt, amit többször felolvastam. Varga Katalin alapműnek tekinthető kötetei nem lettek mindent vivő kedvencek, de pár napra biztosították az olvasmányt.

A könyvekben található mondókákból már háromévesnél fiatalabb apróságoknak is szemezgethetünk, a meséket inkább kicsit idősebb, türelmesebb gyerekeknek ajánlom, hiszen viszonylag terjedelmesebbek, sok szöveg jut egy-egy oldalra. Ezúttal is érdemes szem előtt tartani, hogy fussuk át előbb a szöveget, és mérlegeljünk, hiszen a saját gyermekünket mi ismerjük a legjobban!

E két kötet természetesen ma is kapható, ráadásul keménykötéses változatban, úgyhogy talán strapabíróbbak, mint az én régi, puhakötésű kiadásaim.