Valóság és varázslat mezsgyéjén

Régóta foglalkoztat a gondolat, hogy vagány kislányos mesét írjak – ami eddig mindig elmaradt, mert örülök, ha a gyermekemnek szánt, fiús mesékre jut időm. 🙂

Ezért is örültem, amikor Nádasi-Ozsvár Andrea alkotása, a Rebimesék első kötete, a Varázslények kezünkbe került. Ahogy a sorozat címe alapján sejthető, a főhős kislány: Rebeka vagy becenevén Rebi, aki mindig jót akar, mégis állandóan kalamajkába keveredik – hogy aztán a végére megoldja a zűrös helyzeteket. Rebi kalandjai a hat és fél éves fiamnak is tetszettek, többször hangosan felnevetett egy-egy mókás jelenet közben.

A mesékben – ahogy a cím alapján várható – keveredik a valóság és a varázslat világa, különös lények bukkannak fel Rebi környezetében: zűrboszorkány, szárnyas boroszlán, rosszcsont töpp, kobold, nem beszélve a Csíkoshátú Bőröndös Sompolykáról. Vannak köztük kedves és bosszantó figurák is, olykor segítenek Rebinek megoldást találni egy-egy nehézségre, máskor ők maguk jelentik a megoldandó problémát.

Rebi varázslatos világába kalauzol minket a kötet

Az alaphelyzetek mindenkinek ismerősek lehetnek, aki gyereket nevel: bizonyos tárgyak szőrén-szálán eltűnnek a lakásban; apa a számítógép előtt ül, és Rebi mindent megtesz, hogy magára vonja a figyelmét; a családi kirándulásról a kislány hazacsempész egy doboznyi csigát. Nálunk különösen a Zebulon színre lép című történet talált be, amelyben Rebi elcsügged, mert nem megy jól az iskolai feladat. A visszatérő, kedves zűrboszorkány olyan mesével (mese a mesében) vigasztalja Rebit, amelyben több szereplő is megtapasztalja, hogy a kitartás és a szorgalom mennyit segíthet, ha szeretnénk megtanulni valamit.

Az utolsó rész – Kitör a szerelemháború – annyiban elüt a többitől, hogy itt a varázsvilág nem jelenik meg. Rebi és barátnői összekapnak egy kisfiún, aki végül remek ötlettel tesz rendet a civakodó lányok között. Ez a leginkább „lányos” témájú történet a kötetben, de a fiú főszereplő elég markánsan jelenik meg benne, így a fiamnak eszébe sem jutott reklamálni. 🙂

Rebi jólelkű és találékony, Nádasi-Ozsvár Andrea pedig hitelesen enged bepillantást a gondolkodásmódjába. (És amíg a fiam a vicces részeken kuncog, nekem régi emlékek jutnak eszembe, és az aha-érzés, hogy jé, tényleg ilyen volt gyereknek lenni!) Az alcímben lévő ajánlás szerint félősöknek és bátraknak egyaránt szól a Rebimesék. Én még kiegészíteném azzal, hogy nem csak lányoknak, fiúknak is szórakoztató olvasmány.

A történeteket Hajdú Zsófi kedves, vidám illusztrációi egészítik ki, a kötet a Katica-Könyv-Műhely gondozásában jelent meg. Bónusz a könyv végén található társasjáték, amelyben a kis olvasók maguk is átélhetik a Rebi kalandjai okozta izgalmakat.