Amikor a kisfiam körülbelül másfél éves volt, nagyon szeretett lapozni. Lehetőleg minél gyorsabban. 🙂 Így átengedtem neki ezt a feladatot a közös olvasások alkalmával, mert nem akartam, hogy kedvét veszítse, viszont a gyors lapozgatás nem könnyítette meg a felolvasást.
Nemrég írtam egy bejegyzést arról, milyen áthidaló megoldásokat alkalmaztam, hogy a káposzta is megmaradjon, és a kecske is jóllakjon. 🙂 Az egyik trükköm az volt, hogy beszereztem néhány rövid szövegű könyvecskét. Ekkor még szigorúan csak a keménylaposak kerülhettek a kezébe, előfordult ugyanis, hogy azok sem bírták a kiképzést, elszakadtak. Sima papír szóba sem jöhetett kétéves koráig (addigra már a képek jobban érdekelték, mint a lapozás).
Néhány ismert klasszikus nekünk remekül bevált. Kellően rövidnek és szórakoztatónak bizonyultak. Íme.
- Móricz Zsigmond: A török és a tehenek. Van, aki nem ismeri? 🙂 Már korábban is ajánlottam a blogon e mókás versikét (például itt). Nyúlfarknyi, néhány olvasás után már fejből is megy.
- Móricz Zsigmond: Iciri-piciri. Szintén népszerű és a fenti célnak tökéletesen megfelelő alkotás, ugyancsak javasoltam már régebben. Kedves és míves költemény.
- Petőfi Sándor: Anyám tyúkja. Egy picit hosszabb az előzőeknél, de talán még beleférhet, különösen akkor, ha az állatok felkeltik gyermekünk figyelmét.
- Csukás István: Országjáró. Ebben a kötetben már egy-egy négysoros versszak található egy oldalon, de még sikert arathatunk vele, főleg akkor, ha hamar megtanuljuk a szöveget, ami kellően ritmikus és „fülbemászó” ehhez. Mindeközben megismerkedhetünk a Balatonnal, a Mátrával, a Hortobággyal és Magyarország más szép vidékeivel is.
- Mondókáskönyvek, például a képen látható Ciróka-maróka. A népi mondókákat, kiszámolókat felvonultató kötetek szintén nyerők lehetnek, egyrészt a költemények rövidsége miatt, másrészt azért, mert az ezekben szereplő versikéket gyakran mi magunk is ismerjük gyerekkorunkból, így nem baj, ha a gyermek hamar lapoz, fejből úgyis be tudjuk fejezni… 🙂
A klasszikusok mellett természetesen más kiadványokat is olvasgattunk, az oldalanként jobbára egy-egy mondatot tartalmazó böngészők, lapozgatók ugyancsak jó szolgálatot tehetnek gyermekünknek ebben a korszakában. Sokat ajándékba kaptunk, de én magam is vásároltam néhányat, szem előtt tartva a fiam érdeklődési körét. A járművekkel, szerszámokkal, munkagépekkel kapcsolatos könyvecskék biztos sikert jelentettek, de az állatos témájúak valószínűleg a legtöbb gyereknél tuti befutók. Vannak egészen kedves kis kötetek, azonban irodalmi magasságokat legtöbbjüknél nem érdemes várni, de ha a gyerek élvezettel forgatja, lapozgatja (a felolvasó felnőttet pedig nem idegesíti), akkor már elértük a célunkat… Még egy lehetőség, hogy mi találunk ki rövid szöveget az illusztrációkhoz.

A lapozgatós időszak után a következő lépcsőfok az volt, amikor a képek kezdték el érdekelni a fiamat a könyvekben, majd később fokozatosan a történetek felé fordult a figyelme.