Április 11-e József Attila születésnapja – a magyar költészet ünnepe. A mesék mellett ne feledkezzünk meg a versekről sem, mert szavalni és verset hallgatni jó. Nem csak ma, az év minden napján az. 🙂

Mikor mondjunk/olvassunk verset? Például útközben, várakozás során, pelenkázás, fürdetés vagy törölközés közben, vagy az esti olvasás végén, ha már nem fér bele több mese, de még van egy-két percünk. Sőt zárhatjuk az esti olvasást akár rutinszerűen verssel. Vagy kezdhetjük is… Szinte bármikor szavalhatunk, csak vegyük észre a kínálkozó pillanatokat. 🙂

Az elmúlt évek során voltak nagy kedvenceink, ezeket osztom meg most Veletek a költészet napja alkalmából. Hátha Nálatok is sikert aratnak…

• Petőfi Sándor: Arany Lacinak. Az iskolai szavalóversenyek favoritja, amelyikről már itt írtam korábban. Nagyon könnyen szavalható úgy, hogy mindkét fél – a verset mondó és a hallgató is – élvezze az előadást. Ha még közelebb szeretnénk hozni a gyermekhez, érdemes Laci neve helyett az övét mondani. 🙂
• Kányádi Sándor: Három székláb. Kányádi Sándor gyűjteményes könyvében – Valaki jár a fák hegyén – a felnőtteknek szánt költemények mellett megtalálhatóak a gyermekversek is, mégpedig jelentős számban. Innen szemezgettem, és a Három székláb igazi kedvencünkké vált, amelyet ma már együtt mondunk a gyermekemmel.
• Varró Dániel: Öt jó autó. Bármi, amiben jármű van, az már nyerő a fiamnál, de Varró Dániel verse – mely az Akinek a kedve dacos című kötetben olvasható  – még vicces is. Szintén nagy favorit, melynek egyes sorait már szállóigeként emlegetjük a családban.
• Móricz Zsigmond: A török és a tehenek. Vicces, rímes, míves és rövid – ezt már megírtam róla korábban. Könnyen hangsúlyozható szépen, így képek nélkül, csupán mondva is sikert arathatunk vele, s mivel néhány sor az egész, gyorsan megtanulható kívülről.
• Arany János: Családi kör. Hosszú, de részleteket is érdemes mondani belőle, sőt az első időszakban csak a versszakok első két sorát olvastam, aztán ugrottam is tovább, mert lapozni kellett… 🙂 Később egyre hosszabb etapokat hallgatott végig a fiam, és kérdezett is a bogárról, a denevérről, a bagolyról és a békákról, s felfedeztük, mennyi állat bukkan fel ebben a költeményben.
• József Attila: Altató. A „születésnapos” természetesen nem hiányozhat. Egyik legismertebb verse számtalanszor megjelent leporelló formában is, első közös olvasmányunk volt. Az álmában csengető villamos sokáig gyermekem kedvencének bizonyult. Az alkotás utolsó előtti sorával – „Látod, elalszik anyuka.” – pedig biztos sok édesanya azonosulni tud… 🙂