Varázslatosan szép történetet olvastunk a napokban egy beteg kislányról, akiből aztán – leküzdve a nehézségeket – világhírű balerina lett. A szerző, Belláné Tóth Erika saját, édesanyaként szerzett tapasztalatait örökítette meg a mesekönyvben, amely természetesen happy enddel végződik.
A kislány, akinek a fáján madarak ülnek – ez a kissé rejtélyes cím látható a borítón, ám ha elolvassuk a kötetet, mindenre fény derül.
A mese egy cisztás fibrózisos kislányról, Lénáról szól, de fontos szerepet kap benne egy beteg fa, egy csodálatos, kék pillangó és egy varázsló. S természetesen a kislány édesanyja, akinek álmában az előbbiek megjelennek, mutatva a helyes utat a gyógyulás vagy legalábbis az állapotjavulás felé. A könyv nem csak a testi, hanem a lelki egészségre is hangsúlyt helyez: Léna végül megtalálja azt a tevékenységet, amiben kiteljesedhet.
A szépen megírt történet tele van szeretettel, aggodalommal, törődéssel, érzékenységgel – minden beteg gyerek és szülei is erőt meríthetnek belőle, még ha csak egy kis vírusos torokgyulladásról is van szó (ennél nagyobb baj ne legyen, de sajnos vannak családok, ahol komolyabb kórokkal kell szembenézniük). Az írás különleges világba repít el minket, ahol picit megfeledkezhetünk a valóságról, ugyanakkor töltekezhetünk belőle a hétköznapi küzdelmekhez.
A kellemes hangulathoz nagyban hozzájárulnak Paksi Veronika végtelenül bájos és szerethető illusztrációi. A kötet egyébként a szerző kiadásában jelent meg az idén.
Mindketten élveztük a felolvasást: a fiam nagy figyelemmel hallgatta a mesét, teljes mértékben lekötötte (noha egy kislány volt a főszereplő, és a lányos témák kevésbé érdeklik), engem pedig elbűvölt a könyv szépsége és az a különleges érzékenység, amellyel Belláné Tóth Erika a témát feldolgozta.
A mesekönyvet fiúknak és lányoknak, valamint az óvodás és a kisiskolás korosztálynak egyaránt ajánlom, az utóbbiak akár önállóan is olvashatják, hiszen a szellős, jól áttekinthető tördelés megkönnyíti a dolgukat. Betegség esetén pedig igazi gyógyír lehet a léleknek, reményt adhat, hogy van kiút, ha türelemmel viseljük a kezeléseket, és rátalálunk az utunkra.