Az Igazán Hasznos Mozdonyok világa

2017-03-14 / Üveges Szilvia

Ha valamit szívesen kiadnék újra, az az Egmont-Hungary Kft. Thomas, a gőzmozdony sorozata lenne… Biztos sikert aratna… 🙂 Az aukciós oldalakon mindenesetre keresett árucikknek számítanak a Thomas Könyvklub széria kötetei.

Könnyen kezelhető kis kötetek, mindegyikben egy-egy történet található

Mi körülbelül másfél éve egy hipermarketben bukkantunk rá az egyik könyvre (Dízel és a Vásott Vagonok), és megvettük a kisfiunknak. Nagy sikert aratott, így megpróbáltam újabb részekhez jutni. Megrendelni vagy boltban kapni nem lehet, maradtak a használtan eladó kötetek. Nem volt egyszerű, mert néhány száz forintnál többet nem voltam hajlandó adni egy-egy darabért, és gyakran ezer forint fölé ment a licit, de végül az egyik aukciós oldalon sikerült hozzájutni még két történethez.

Olvass tovább →

Meséken és verseken túl…

2017-03-08 / Üveges Szilvia

A meséken és a verseken túl is van olvasnivaló a polcon: jöhetnek és jönnek is az ismeretterjesztő könyvek. Egy kis kitérő következik… de nem először, hiszen az Állatok című kötetről már írtam korábban. 🙂

A Teherautók, markológépek és traktorok című művet tavaly, harmadik születésnapjára kapta a fiam. A kötetet óvodáskortól ajánlják a hátsó borítón lévő felirat szerint, így akár kicsit korainak is tűnhet egy alig hároméves gyereknek, de tudatosan választottuk. Az egyik nagy könyvesboltban ugyanis körülnéztünk – a férjemmel kettesben –, belelapoztunk több ismeretterjesztő alkotásba, és arra jutottunk, hogy ennyi szöveggel és információval már megbirkózik a gyermekünk.

Olvass tovább →

Liftes mese

2017-03-07 / Üveges Szilvia

Egy borús délelőttön elromlott az egyik lift a tízemeletes házban. A házmester kitett egy papírt a felvonó ajtajára, így tájékoztatván a lakókat, hogy a lift nem működik, szíveskedjenek a másikat használni, és intézkedik a javításról. Aztán felhívta a liftszerelőt, hogy megkérdezze, mikor tudná megnézni az elromlott szerkezetet. A szerelőnek épp sok munkája volt, aznap már nem ért rá, talán holnap be tudja ütemezni, mondta.

Csakhogy délután szokatlan dolog történt. Az ötödiken lakó Joli néni éppen a bevásárlásból érkezett haza, beszállt a másik liftbe, és megnyomta a gombot. A felvonó azonban nem mozdult. Joli néni újra és újra próbálkozott, de nem történt semmi. A lift meg sem moccant. Joli néni kilépett a liftből, és becsengetett a házmesterhez, hogy szóljon, a másik lift sem megy. A házmester csodálkozva követte Joli nénit a felvonóhoz, és maga tette próbára a szerkezetet. De hiába nyomta meg bármelyik gombot, a lift semmit nem csinált, az ajtó sem záródott be. A házmester bosszankodva csóválta a fejét. Még sosem fordult elő, hogy mindkét lift egyszerre romoljon el.

Olvass tovább →

A kétfülű kutya és a négylábú macska

2017-03-02 / Üveges Szilvia

A kétfülű kutya a tóparton sétált, és a víztükörben csodálta magát.

– Nahát, milyen különleges vagyok! – áradozott, ahogy szemügyre vette képmását.

Arra járt a négylábú macska, és meghallotta a kutya beszédét.

– Ki lehet ez a csodálatos lény? Megnézem – határozta el a cica, és kiszaladt a tópartra. – Ki vagy te? – kérdezte, amikor meglátta az ebet.

– A kétfülű kutya vagyok, a legérdekesebb állat a világon – válaszolta amaz büszkén. – És benned kit tisztelhetek?

– A négylábú macska vagyok, szintén egyedi és megismételhetetlen – felelte dagadó mellkassal a cica. – Mit csinálsz itt? – érdeklődött újdonsült ismerősétől.

– Magamat bámulom a víz tükrében – mutatott a tóra a kutya.

– Nahát, én is ott vagyok – ámult el a macska, s attól a pillanattól kezdve már ketten sétálgattak a parton, képmásukat mustrálva.

Hamarosan kiugrott a vízből egy hal, és az általa keltett hullámok összezavarták a tükörképeket. A kétfülű kutya és a négylábú macska felháborodva tiltakozott, mire a hal tátogott valamit.

Olvass tovább →

Féléves az Olvass mesét!

2017-03-01 / Üveges Szilvia

Éppen ma hat hónapja – szeptember elsején – indult az Olvass mesét! oldal. Azóta hetvenhárom bejegyzés jelent meg – ez a mostani a hetvennegyedik –, többségük mese, kereken harminc írás pedig a Felnőttszemmel rovatban olvasható. A legnagyobb sikert a Babber lovag és a hajmosás, illetve A kíváncsi kiscica levele a Télapóhoz című történetek aratták. A honlap kedvelőinek és látogatóinak száma lassan, de folyamatosan növekedett. 🙂

Köszönöm mindenkinek a figyelmet, a biztató szavakat és az építő kritikákat! Tartsatok velem a jövőben is; ha pedig tetszik az oldal, és még nem lájkoltad, itt a remek alkalom! 🙂

Generációk kedvence: Boribon

2017-02-28 / Üveges Szilvia

Boribon és Annipanni akkor érkezett meg az életünkbe és a könyvespolcunkra, amikor a kisfiam kétéves volt. Az egyszerű, könnyen követhető történeteknek, a bájos illusztrációknak, továbbá annak a ténynek köszönhetően, hogy oldalpáronként nem túl sok szöveg található, a sorozat gyorsan belopta magát a szívünkbe.

Boribon lányoknak és fiúknak egyaránt kedvencévé válhat

Marék Veronika köteteivel – mondhatni – biztosra megy az ember. A Boribonról és Annipanniról szóló sorozatnak nem csak a szövegét írta, a rajzok is az ő keze munkáját dicsérik. Sokan elemezték az utóbbi években Annipanni szerepét, illetve a medvebocshoz fűződő kapcsolatát, én most nem bocsátkozom pszichológiai elemzésbe, hiszen nem értek hozzá, viszont leírom, miért szerettük meg ezt a könyvsorozatot. 🙂 Olvass tovább →

Erdővári Manó és az eltévedt felhő

2017-02-22 / Üveges Szilvia

Erdővári Manó jól megérdemelt pihenését töltötte a Napfényes Tisztáson, amely arról volt híres, hogy ott mindig sütött a nap. Manó kivitte a pikniktakaróját, enni- és innivalót meg egy izgalmas könyvet, hogy pihenjen néhány órát. Kényelembe helyezte magát, s miközben olvasott, kortyolgatott az üdítőjéből, néha pedig falatozgatott.

Éppen a könyv legérdekesebb részénél járt, amikor egy vízcsepp pottyant a fejére. Aztán még egy. Majd a kezére egy harmadik. Manó csodálkozva nézett fel, hiszen a Napfényes Tisztáson soha nem szokott esni az eső, csak néha meglocsolják a tündérek, hogy a növények ne szomjazzanak. De kizárólag kora reggel vagy este szoktak öntözni, amikor senki nincs itt.

Szóval Manó feltekintett az égre, és meglepődve vette észre, hogy pontosan fölötte egy felhő pityereg. Vajon hogy került ide? És miért sír?

– Szia! Segíthetek? – szólította meg barátságosan Erdővári Manó a felhőt.

– Eltévedtem! – panaszolta a felhő kétségbeesett arccal.

Olvass tovább →

Egy könyv, amelyik nem tetszett…

2017-02-15 / Üveges Szilvia

Kivételesen olyan kötetről szeretnék írni, amelyik egyáltalán nem jött be a fiamnak. Nekem kisgyerekként az egyik kedvencem volt. Fazekas Anna jól ismert műve, az Öreg néne őzikéje talán inkább kislányos olvasmánynak tekinthető, de jómagam nem feltétlenül törődöm az ilyen skatulyákkal. Az óvodára készülve például simán elővettem a Pöttyös Pannit is, többször olvastunk belőle, pedig az sem tipikusan fiús mese.

Szóval néhány hónapja előkaptam a könyvespolcról az Öreg néne őzikéjét, de hiába a könnyen követhető történet meg a sok bájos rajz – utóbbi Róna Emy keze munkáját dicséri –, a kisfiamnak egyáltalán nem tetszett. Még a végére sem értünk, már másik mesét kért. Később tettem még egy próbát, de ezúttal sem jött be. Azóta sem kérte ezt a könyvet, én meg persze nem erőltetem. Van ez így. Talán mégis túl csajos lenne?

Olvass tovább →

Babber lovag és az elkóborolt cica

2017-02-09 / Üveges Szilvia

Babber lovag sétálni indult az édesanyjával. Ám alig két háznyira az otthonuktól nyöszörgést hallottak. A kétségbeesett hangocska az árok felől jött. Babber kíváncsian nézett oda, és egy egészen apró cicát vett észre. A macska ijedten nyávogva próbált kikapaszkodni a mélyből. Nagyon kicsi és gyámoltalan volt.

– Nézd, anya, egy cica! – mutatta Babber izgatottan.

– Igen – válaszolta anya mosolyogva.

– Ki tud jönni onnan? – kérdezte Babber lovag aggodalmaskodva.

– Szerintem megoldja, a macskák ügyesek – felelte anya, és abban a pillanatban a cica tényleg kimászott.

Ám hiába volt kint, láthatóan nem tudta, merre menjen. Zavartan téblábolt, elveszettnek tűnt.

– Most mi lesz vele? – pislogott Babber.

– Valószínűleg elkóborolt, és most nem talál haza – jegyezte meg anya. – Még nagyon aprócska, egyedül nem boldogul.

Olvass tovább →

Retró gyűjtemény ovisoknak

2017-02-07 / Üveges Szilvia

Emlékeztek még a Dörmögő Dömötörre? A hetvenes-nyolcvanas évek – ma már talán ikonikusnak mondható – gyermekújságja volt. A múlt idő azonban helytelen, mivel a lap ma is létezik. 🙂 Csak mostanság már számtalan konkurense van, és nem az egyetlen, kicsiknek készített magazin.

Hogy miért jutott mindez az eszembe? Van egy régi kötet a könyvespolcomon. A Minerva adta ki 1982-ben a Dörmögő Dömötör megalapításának huszonötödik évfordulójára. Az eltelt negyedszázad – 1957–1982 – legszebb, legjobb verseiből, meséiből, játékaiból készült gyűjteményes kötet a Dörmögő Dömötör meséi címet viseli. Nagyon szerettem gyerekkoromban, sokat forgattuk, így nem kevés lap kijár belőle, ragasztani is kellett. 🙂

Olvass tovább →